Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

vonalra.

10 A kapott parancsot két napos késéssel (melyet az esős időjárás okozott) teljesítették.

11 A közvetlenül a város felszabadításáért folytatott harc 1944. október 22-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődött meg, amikor a Gátér-Csongrád felől előnyomuló szovjet csapatok a Közeiszőlőkben elfoglalt állásaikból aknattízzel árasztották el a belterületet. A tüzérségi támadás egészen 23-án estig tartott és 176 polgári személy vesztette életét ennek során (6. számú irat). A németek kivonultak a városból, de a budapesti betonút mentén beásták magukat. A szovjet csapatok a polgári lakosság megkímélése érdekében a környező városrészeket kiürítették. Ezután újabb tüzérségi támadást i ndítottak a németek ellen és 25-én már csak a távolodó ágyúlövéseket lehetett hallani. Kiskunfélegyháza felszabadult. A felszabadulás után a tanyákra és szőlőkbe menekült lakosság hamarosan visszatért a városba és megkezdte a rend helyreállítását. A város a majdnem egyhetes ostrom miatt olyan képet nyújtott, mint egy elhagyott csatatér. Az utcákon hullák és elhullott állatok tetemei hevertek, a városháza üresen, elhagyatottan állt, elszórt iratok és törmelék keveredett a folyosókon. Az emberek seprűvel és lapáttal kezdték meg az újjáépítést. A szovjet katonai parancsnokság és a korábban illegalitásba?i működő kommunisták szinte azonnal megkezdték a,z ügyek irányítását. Az első szovjet parancsok már október 25-én nyomdában voltak (6. számú irat). Október 28-án már 20 kommunista fogadta a munkájukat felajánló városházi tisztviselők küldöttségét. A szovjet katonai parancsnokság dr. Csányi Sándor adóügyi tanácsnokot (8. számú irat) november első napjaiban bízta meg a város vezetésével és elrendelte az úgynevezett ,,botos rendőrség''' felállítását, nehogy a jelentkező felelőtlen elemek az üresen maradt lakásokat teljesen kifosszák. Első parancsnokuk Túlit Péter (7. számú irat), az állami tanítóképző intézet egyetlen itthon maradt tanára lett (9. számú irat). Az újonnan megbízott polgármester a rend mielőbbi helyreállítása érdekében azonnal megkezdte a városi közigazgatás rendszeres működtetését. Az iktatókönyv tanúsága szerint mindössze 1944. október 21 — november 11-ig szünetelt az ügyiratforgalom. November 10-én már 118 tisztviselő és alkalmazott jelentkezett a városházán szolgálattételre. Azonnal megkezdték a mintegy 50—60 %-os kárt szenvedett épületek helyreállítását pl. a gimnázium és a tanonciskola helyreállítására 2 millió 966 ezer pengőt fizetett ki a város (8. számú irat). Nem mindenütt volt ilyen kedvező a személyi ellátottság helyzete, mint a közigazgatásban. Összesen pl. 40 tanító maradt a városban, a középiskolákban az arányok még rosszabbak voltak, mert a 8 osztályos gimnázium tanárai közül mindössze 5, a tanítóképző intézetből 1, a leánynevelő intézetből egy sem maradt itthon. Ezért is nehéz volt a szovjet katonai parancsnokság 1. sz. parancsa értelmében az iskolai tanítás megkezdése. (9. számú irat). A polgármester és a hivatalok segítésére a Vörös Hadsereg városparancsnoka elrendelte az ideiglenes városi tanács megalakítását. Funkciójuk leginkább az egykori kisgyűlésnek felelt meg. (13. számú irat). A városi tanács tagjai voltak a polgármesteren és a városi közgyámon kívül a rendőrség vezetője, a helybeli Kommunista Párt elnöke és titkára, ketten képviselték a gazdákat, egy-egy fő a kereskedőket és iparosokat, két kisiparos a szakszer-