Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

vonalra. 10 A kapott parancsot két napos késéssel (melyet az esős időjárás oko­zott) teljesítették. 11 A közvetlenül a város felszabadításáért folytatott harc 1944. október 22-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődött meg, amikor a Gátér-Csongrád felől előnyomuló szovjet csapatok a Közeiszőlőkben elfoglalt állásaikból akna­ttízzel árasztották el a belterületet. A tüzérségi támadás egészen 23-án estig tartott és 176 polgári személy vesztette életét ennek során (6. számú irat). A németek kivonultak a városból, de a budapesti betonút mentén beásták magukat. A szovjet csapatok a polgári lakosság megkímélése érdeké­ben a környező városrészeket kiürítették. Ezután újabb tüzérségi támadást i ndítottak a németek ellen és 25-én már csak a távolodó ágyúlövéseket lehetett hallani. Kiskunfélegyháza felszabadult. A felszabadulás után a tanyákra és szőlőkbe menekült lakosság hamarosan visszatért a városba és megkezdte a rend helyreállítását. A város a majdnem egyhetes ostrom miatt olyan képet nyújtott, mint egy elhagyott csatatér. Az utcákon hullák és elhullott állatok tetemei hevertek, a városháza üresen, elhagyatottan állt, elszórt iratok és törmelék keveredett a folyosókon. Az emberek seprűvel és lapáttal kezdték meg az újjáépítést. A szovjet katonai parancsnokság és a korábban illegalitásba?i működő kommunisták szinte azonnal megkezdték a,z ügyek irányítását. Az első szovjet parancsok már október 25-én nyomdában voltak (6. számú irat). Október 28-án már 20 kommunista fogadta a munkájukat felajánló városházi tisztvise­lők küldöttségét. A szovjet katonai parancsnokság dr. Csányi Sándor adóügyi tanács­nokot (8. számú irat) november első napjaiban bízta meg a város vezetésével és elrendelte az úgynevezett ,,botos rendőrség''' felállítását, nehogy a jelentkező felelőtlen elemek az üresen maradt lakásokat teljesen kifosszák. Első parancs­nokuk Túlit Péter (7. számú irat), az állami tanítóképző intézet egyetlen itthon maradt tanára lett (9. számú irat). Az újonnan megbízott polgármester a rend mielőbbi helyreállítása érdekében azonnal megkezdte a városi közigazgatás rendszeres működtetését. Az iktatókönyv tanúsága szerint mindössze 1944. október 21 — november 11-ig szünetelt az ügyiratforgalom. November 10-én már 118 tisztviselő és alkalmazott jelentkezett a városházán szolgálattételre. Azonnal megkezdték a mintegy 50—60 %-os kárt szenvedett épületek helyreállítását pl. a gimnázium és a tanonciskola helyreállítására 2 millió 966 ezer pengőt fizetett ki a város (8. számú irat). Nem mindenütt volt ilyen kedvező a személyi ellátottság helyzete, mint a közigazgatásban. Összesen pl. 40 tanító maradt a városban, a középisko­lákban az arányok még rosszabbak voltak, mert a 8 osztályos gimnázium tanárai közül mindössze 5, a tanítóképző intézetből 1, a leánynevelő intézetből egy sem maradt itthon. Ezért is nehéz volt a szovjet katonai parancsnokság 1. sz. parancsa értelmében az iskolai tanítás megkezdése. (9. számú irat). A polgármester és a hivatalok segítésére a Vörös Hadsereg város­parancsnoka elrendelte az ideiglenes városi tanács megalakítását. Funkciójuk leginkább az egykori kisgyűlésnek felelt meg. (13. számú irat). A városi tanács tagjai voltak a polgármesteren és a városi közgyámon kívül a rendőrség veze­tője, a helybeli Kommunista Párt elnöke és titkára, ketten képviselték a gazdákat, egy-egy fő a kereskedőket és iparosokat, két kisiparos a szakszer-

Next

/
Thumbnails
Contents