Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

ként sikerült a német ellentámadást visszaverni és megindulhatott az 1945-ös bécsi hadművelet.

135 Bács-Bodrog vármegye főispánja is kérte a beszolgáltatások mértékének csökkentését,

136 E területen a Bácskából érkező menekültek elhelyezése és élelmezése is súlyos gondokat okozott (185. és 204. számú irat). A vármegyében össze akarták gyűjteni a szovjet hadsereg által igénybe vett ingóságok és élelmiszerek jegyzékét, de csak a bajai járás néhány községe ós a bácsalmási járás jelentette az adatokat (123. a—h. számú irat), valamivel későbbi időből származik Dunavecse község erre vonatkozó részletes jelentése.

137 A törvényes keretek között lefolytatott élelmiszer és egyéb beszolgáltatásokon kívül hatásköri túllépésekre (104. számú irat) és csellengők garázdálkodásaira is bőven akadt példa. Ez utóbbiakat maguk a szovjet őrségek is igyekeztek megakadályozni (101. számú irat). A háború eltávolodásával nem csökkent a közmunka igény, mely különösen a tanyai, külterületi lakosság számára jelentett súlyos megpróbáltatást (105. számú irat). A hadsereg igényein kívül a magyar polgári hatóságok is éltek ezzel a lehetőséggel és a közmunkaváltság szabályos adózási formává alakult. A fenti példák világosan mutatják, hogy megyénk lakossága jelentős támogatást nyújtott a szovjet Vörös Hadseregnek s területünk fontosságát (mint már annyiszor a történelem folyamán) éppen ez növelte meg ebben a korszakban is. KÖZELLÁTÁS A lakosság helyzete nagyon súlyos volt, mert a szovjet hadsereg és kórházak ellátásán kívül gondoskodni kellett a magyar hadifoglyok (134. számú irat), a Bácskából áttelepítettek, a székelyek és a demokratikus magyar hadsereg ellátásáról, emellett mégis módot találtak arra, hogy a borsodi iparvidék éhező munkásain (102. számú irat) és Budapest népén (125. számú irat) segítsenek. Budapest megsegítését később Vas Zoltán közellátási kormánybiztos az Ideiglenes Kormány 256/1945. M. E. számú rendelete alapján hivatalosan is szabályozta (152. a. és b. számú irat), olyképpen, hogy minden élelmiszerkészletét számba kellett venni és Budapestre kellett küldeni. Addigra azonban már minden élelmiszerkészlet kifogyott (152. c. számú irat). Budapest élelmezését a szovjet hadsereg is segítette, amikor pl. 200 tonna élo állatot küldött a fővárosba Bács-Bodrog megyéből (198. számú irat.) Nyárra Kecskemét már nagyon rossz helyzetbe került a különböző megterhelések következtében és felvásárlóit Csongrád megyébe kellett elküldenie, hogy a közellátás részére élelmiszert szerezzenek be (182. számú irat). PÉ

NZÜGYI HELYZET A közigazgatási hatóságok gondjait növelte, hogy a bevételek nem folytak be sem a városokhoz (183. számú irat), sem a megyéhez (178. számú irat). Ennek ellenére a helyi hatóságoknak hosszú ideig saját alkalmazottaikon