Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

kívül az állami tisztviselőket is fizetniök kellett. (18/1945. M. E. számú rendelet.) A pénz egyre jobban elértéktelenedett. A magánkereskedelmi árak különösen a budapesti főútvonalak mentén szinte csillagászati magasságokba emelkedtek (122. számú irat) és az állandó, megállíthatatlan emelkedés (132. számú irat) ellen semmiféle ellenőrzéssel (100. számú irat) vagy tilalommal (128. számú irat) nem lehetett eredményesen fellépni és mindig újra meg újra emelni kellett a hivatalos árakat is (213. számú irat, Függelék VII. szám). E

GÉSZSÉGÜGY A háborús helyzet miatt megnövekedtek az egészségügyi problémák ezért a kormányzat helyreállította a tisztiorvosi hálózatot és pontosan felmérette az egészségügy helyzetét (177. számú irat). Az egészségügyi intézmények, felszerelésük, gyógyszer- és szérum ellátásuk nagyon sok károsodást szenvedett. A bajai kórház saját laboratóriumában gyártotta a tífusz elleni szérumot (183. számú irat), ugyanis a nyár közeledtével jelentős mértékben megnövekedett a járványveszély is. Ezért volt fontos a közegészségügyi intézkedések pontos megtartása (178. számú irat). A közkórházak felszerelésének és kibővítésének gondja szinte mindenütt hamarosan napirendre került (194. és 206. számú iratok). FÖ

LDBIRTOKREFORM A parasztság elvégezte saját földjein az őszi munkát, sőt az elhagyott nagybirtokok cselédsége is igyekezett némi rendet teremteni és önkéntes közmunkát is ajánlottak fel erre a célra (105. számú irat), mert ,,a jövőben is itt óhajtják megélhetésüket biztosítani", írta egyik külterületi körzetvezető (96. számú irat). Az elhagyott birtokok mégis növelték a termelési gondokat (100. számú irat), ezért egyes helyeken a Nemzeti Parasztiért törvényjavaslatának megvitatása érdekében rendezett népgyűlések hatására (111. számú irat), már februárban összeíratták a fasiszta birtokokat és a földigénylőket (138. számú irat), a föld mielőbbi megműveltetése érdekében, másutt pl. Kalocsán az elhagyott birtokok bérbeadását határozták el (119. d. és 154. számú irat). Az elhagyott birtokok megművelésének problémája is sürgetővé tette a radikális földbirtokreform mielőbbi végrehajtását — az ismert társadalmi és politikai okokon kívül.

138 Nem is késlekedtek sokáig a rendelet végrehajtásával. Még meg sem jelent a 600/1945. M. E. számú rendelet,

139 amikor a kiskunhalasi Nemzeti Bizottság már intézkedett a Földigénylő Bizottság megalakulásáról, székházának kijelöléséről (153. számú irat) és már március 24-ón megkapta birtoklevelét az első 12 földigénylő (159. számú irat). Kalocsán is gyorsan megalakult a Földigénylő Bizottság és minden tiltakozás ellenére megkezdte munkáját (154. számú irat). Hamarosan a községekben is összeültek a Földigénylő Bizottságok és döntöttek a felosztható birtokokról (155. a. és b. számú irat). Érdekes, hogy egyes kérdésekben csak utólag tájékozódtak, mert az eleinte megváltandónak ítélt birtokokat később elkobzandónak határozták meg (160. számú irat).