Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

A legnehezebb volt a tanyai közbiztonság megteremtése, szinte állandóan szorgalmazni kellett a fegyveres tanyai őrségek felállítását (195. számú irat), mert a fosztogató bandák még géppisztollyal is rendelkeztek. A rendőrségnek sokszor szabályos tűzharcot kellett vívnia (168. számú irat) ellenük. A Budapest megsegítésére indított élelmiszer szállítmányokat a rossz közbiztonság miatt fegyveres őrséggel kellett kísértetni (162. a. számú irat.) A végleges rendőrséget általában csak április végén, május folyamán állították fel (176. számú irat), s ekkor vetődött fel komoly formában az illetmények rendezése és a szakképzettség kérdése is (25. számú irat. Függelék II. szám). HÁBORÚS IGÉNYBEVÉTEL A háborúnak azonban még nem volt vége, a front az ország közepén húzódott és Budapest felszabadításáért harcoltak a szovjet csapatok. Az Ideiglenes Kormány szakminisztériumai a háborús károk következtében beállott helyzet felmérésével kezdték meg tevékenységüket. Jelentéseket kellett készíteni például a gyógyszerellátás helyzetéről (40.001/1945. N. M. sz. rendelet), a lakáshelyzetről (40.005/1945. N. M. sz. rendelet) stb. [(Kecskeméten pl. 1944. november 30-án 805 ház állt üresen (99. számú irat) és az elhagyott ingóságokat közraktárakba kellett összehordatni (127. számú irat)]. A vallás- és közoktatásügyi miniszter külön intézkedett az irattárak háborús kárainak felméréséről (184. számú irat). A háború folytatása a már felszabadított területekre is visszahatott. Kecskeméten és közvetlen környékén a háborús helyzet viszonylag hamar, az első vonalak elvonulása után enyhült, —- legalább is a belterületen —, de ismét súlyosbodott január vége felé, amikor Budapest körül megállt a szovjet csapatok gyors előnyomulása és a harcok sebesültjeinek itt rendezték be a nagy katonai kórházakat (118. számú irat). Ezek felszerelése és fenntartása hosszú ideig hatalmas áldozatokat követelt és a helyzet további rendeződése helyett visszaesés következett be (132. számú irat). Jellemző például, hogy a Kecskeméti Gazdasági Vasút, mely decemberben már megindította a személyszállítást (110. számú irat), felfüggesztette működését (ennek időpontjáról nincs tudomásunk) és csak május 31-én indult meg újra 134 Kecskemétnek — ugyanakkor amikor a város lakossága 25 000 fő volt —, 40 000 szovjet katonáról (191. számú irat) közülük 10-12 ezer sebesültről (166. számú irat) kellett gondoskodnia. Havonta 100 000 1 tejet, 100 000 db tojást, ezenkívül baromfit, főzelékfélét kellett szolgáltatnia (191. számú irat). A megterhelés olyan mértékű volt, hogy állami segélyt is kapott erre a célra a város (207. a. számú irat), azonban így is 3 és fél hónap alatt (február 15—május 31-ig) több mint 15 millió pengő értékű élelmiszert és felszerelést fordított erre a célra a lakosság, majd az ezt követő másfél hónap terhe újabb 2 és fél millió pengőre rágott (207. b. számú irat). Budapest teljes felszabadítása után a 3. Ukrán Front védelmi vonala a Gánt—Balaton—Barcs és a Dráva folyó északi partján húzódott, s tőlük jobbra helyezkedett el a 2. Ukrán Front. A várható német ellentámadás kivédése céljából március 5-ig jelentős védelmi előkészületeket tettek, ennek •érdekében nagymértékben igénybe vették Bács-Bodrog vm. lakosságát is. A „balatoni védelmi hadművelet" során a jó előkészítés eredménye-