Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
VIII. Állategészségügy. A rühösség mind a hét állategészségügyi kerületben fellépett : az I. kerületben 37 udvar, II. kerületben 4 udvar, III. kerületben 11 udvar, a IV. kerületben 25 udvar, V. kerületben 15 udvar, VI. kerületben 14 udvar, VII. kerületban 12 udvar, összesen 118 udvarban van rühösség megállapítva. Sertéspestis az I. kerületben behurcolás útján 0 udvarban lépett fel, az elfojtó intézkedés megtörtént. Ebmarás 1 esetben történt, a maró eb megvizsgálás alkalmával egészségesnek bizonyult. Sertéspestis ellen védőoltással 45 db. sertés lett beoltva. Ezt követőleg Tóth László polgármester a polgármesteri jelentést még az alábbiakkal egészíti ki: „Főispán Űr! Tisztelt Közgyűlés! A lelkeket még félelem és aggodalom szorította, a város még aléltan hevert a háború megpróbáltatásai alatt, amikor december 11-én a pártok bizalmából és a városparancs wkság rendelkezésére át kellett vennem a polgármesteri tisztet. a) A távoli ágyúdörgés még nem engedte pihenni az izgatott közhangulatot s a városon átfutó utánpótlási utak a katonai alakulatok új és új hullámait sodorták át rajtunk. Karácsonyunk még aránylag nyugodt volt, de az év elején újabb és újabb terheket kellett vállalnunk: csoportokat kellett adni Romániába, s amikor a német ellentámadás és esztelen budapesti ellenállás ismét közelebb hozta és megmerevítette az arcvonalat, bizony gyakoriak voltak az éjféli parancsok : Háromszáz kocsit 000 emberrel a dunai frontra, reggelre 3000 embert a repülőtérre. E parancsok végrehajtását éjjel kellett megszervezni telefon és kerékpár nélkül, fegyvertelen rendőrséggel. Rigó Ferenc barátommal bizonyára évek múltán is emlékezünk e feszültséggel teli, roppant feladatokra és izgalmakat jelentő januári éjszakákra. Azután jöttek az új kórházak. Az a veszély fenyegetett, hogy ezek elhelyezésére két tizedben ki kell üríteni az összes lakásokat. Ennek elhárítása volt egyik legnehezebb küzdelmem a kiürítés következtében ártatlanul szenvedő lakosságért. Szilárd magatartásom és bátor érvelésem mélyen megrendítette a városparancsnokot is. További feladat volt a kórházak felszerelése a lakosság hozzájárulásával. Ekkor már jól megszervezett és részben fegyverrel ellátott volt a rendőrség, amely Bánó Mihály főkapitány odaadó vezetésével nélkülözhetetlen segítséget nyújtott bel- és külterületeken a kórházi felszerelés összegyűjtésében. A kórházak ellátása február óta Kecskemétnek, illetve tanyavilágának gondja. Havonta 100 000 liter tejet, 100000 tojást, baromfit és főzeléket kell beszolgáltatnunk a körzetekből. Hálával és köszönettel emlékezem meg azokról a derék körzetvezetőkről, akik közreműködtek a tanyai lakosságra háruló súlyos teher igazságos elosztásában, a szállítás megszervezésében s ezzel az oroszkórházak igényeinek kielégítésében. Nem csökkent a hadsereg részéről a munkások igénylése sem. Az év első hónapjaiban az üzemekben, kórházakban, műhelyekben és irodákban napi 11 — 12 000 ember dolgozott a) a Vörös Hadseregnek, jórészt fizetés nélkül. Mikor a tavaszi szántás ideje közeledett, írásban adtam helyzetjelentést a helyi katonai parancsnokságnak. Védelmet kértem a fosztogatások ellen és közöltem, hogy a lakosságnak nincs kenyere, sója és zsírja. Ilyen körülmények között a város vezetősége nem tudja vállalni a felelősséget a következményekért. A jelentést m 3gküldöttem a miniszterelnök úrnak, akivel március 10-én részletesebb adatokat közöltem Kecskemét rendkívül súlyos helyzetéről és a Vörös Hadsereg igényeiről. Ekkor a lakosság száma 25 000, a városban tartózkodó katonaságé 40 000 volt. a)
