Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

kunkat azért, hogy amikor a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése már komolyan időszerűvé vált, attól kezdve ez igényeket a lehetőséghez képest mindenkor csökkenteni igyekezett. A mezőgazdasági munkák teljes eredménnyel való elvégzése városunk életfontosságú problémája. Az őszi betakarítási, szántási és vetési munkálatok egy részének elmaradása, az igaerőnek úgyszólván tizedrészére történt lecsökkenése, a vetőmag, traktoros üzemanyag hiány olyan nehézségek voltak, melyekkel 30.300 /1945. F. M. szu. rendelettel megalakított termelési bizottság és a földművesek csak nagy erőfeszítéssel tudtak megbirkózni. Mióta azonban az orosz hadsereg által a magyar kormánynak juttatott és azon keresztül a városunkba irányított üzeman}

T

ag egy része megérkezett, a nehézség erősen enyhültnek tekintendő és a termésbe vetett reményeink szilárdabb alapokra helyezhetők. A szőlőtermés biztosítása céljából a földművelésügyi kormányzat kat. holdanként 2 kg rézgálicot utalt ki. A lakosság zöldvetemény részbeni biztosítására a Kispandúr szigetben és Szentistván határában összesen 270 drb, egyenkint kereken 200—000 n-öles konyhakertet osztott ki a város. Bár a városi közigazgatástól függetlenül felállított bizottságok végzik a 000. 1945. M. E. sz. rendelet szerint földbirtok-reform végrehajtását és így e kérdés nem tartozik a város hatósági ügykörébe, talán szabad mégis itt egy-két adatot megemlítenem a földosztás mai tényleges állásáról. Baja város területén az igény be vehető ingatlanok 5239 kat. hold és 1582 n öl területet képeznek. A 483 igénylők között kiosztottak 1804 kat. hold és 235 nöl területű ingatlant, míg a további 208 igénylő nem tudta vállalni a várostól távoleső részeket. Az igénybevehető terület legnagyobb része ugyanis a kalocsai érsekségnek valamint magának a városnak ingatlanaiból tevődik és így mindezek a területek a város keleti határában csaknem teljesen egytagban a várostól messze elnyúlóan feküsznek. Éppen ezért a város területén felosztandó ingatlanból Felsőszentiván község lakossága 1050 kat. holdat, Borota község lakossága pedig 770 kat. holdat kapott és így az igénybe vehető földterületből ezidőszerint felosztást nyert összesen 3090 kat. hold 235 n öl területű ingatlan, míg ezidőszerint is kiosztatlan 1549 kat. hold 1347 n-öl területű ingatlan. Ez utóbbi ingatlanok között szerepel a városnak az 1. és 2. mátéházai majorhoz tartozó gazdasága is. A városnak ezen saját kezelésében tartott gazdaságában a munkák előrehaladott állapotban vannak. Az utóbbi időben azonban az a körülmény okoz nehézséget, hogy a majorjainkat katonai állatállományával együtt az orosz hadsereg tartja birtokában. Ha már a városi intézményeknél tartok, meg kell emlékeznem pár szóval a városi közkórház működéséről is. Bár főorvosaink egy része az igazgatóval együtt az orosz hadsereg bevonulása előtt eltávozott, a kórház egy pillanatig sem szűnt meg a város és a környék betegellátási igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni. Sok nehézség és viszontagság, összes épületeinek berendezési tárgyai egy jórészének elvesztése után is a Szeretet ház épületébe, a Róna-szanatórium épületébe és a Nemzeti Bank épületébe szétosztva 335 ággyal ma is teljes erővel folytatja működését, szűkös ellátási körülmények között és nagy gyógyszer és kötszer hiánnyal küzködve. Ebben a helyzetben is talált a kórház időt és módot arra is, hogy saját laboratóriumában tífusz elleni szérumot gyártson és ezzel a város lakosságát a fenyegető netáni hastífusz és fejtífusz járvány ellen védelmezze. Nem szüntette meg a város a szegénygondozást sem. A Szeretetház a Járásbíróság egyik épületrészébe átköltözve fennakadás nélkül ezidőszerint is működik. Az új feladatoknak megfelelően a város szociális ügyosztálya elődöm kezde-