Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Baja, 194ő. március 11. A Nemzeti Bizottság jegyzőkömjve az új magyar katonaság szervezéséről és az orosz­magyar kapcsolatok megjavításáról. 2.) Dr. Bánhidy Ferenc elnök felkéri Lukács István századost, a bajai 51. sz. kiegészítő parancsnokság parancsnokát, hogy az eddigi szervezésének eredményéről számoljon be. Lukács István előadja, hogy ő az 5-ik légvédelmi pótosztály parancsnoka volt Baján. Október elején Bátaszékre helyezte át parancsnoksága. Itt érte október 15-én a Kormányzó Úr szózata. A legénységének csak kis része volt nyilas Hunor őrmester vezetése alatt. A legénység többi része nem akart a németek oldalán har­colni. Október 19-én Pálfy százados Baján ügyetlenül hajtotta végre a dologi ki­ürítést. Ekkor ezt leváltották és a Pálfy részleg parancsnokságát Lukács százados vette át. A maga részéről eleget kívánt tenni Vörös János hadsereg parancsnok fel­hívásának. Kosztolányi Károly ezredes elrendelte Baja városának lövetését. Ennek nem tett eleget. Amidőn azonban Mozsári alezredes is elrendelte ugyanezt, akkor le­adott 30—40 lövést. November 25-én azt a parancsot kapta, hogy vonuljon be a pót­osztályhoz. E parancsnak akkor nem tett eleget és november 27-én az oroszok bevo­nultak Bátaszékre. Az első négy héten minden nap jelentkeznie kellett az orosz katonai pa­rancsnokságnál. Ezután csak hetenként egy alkalommal kötelezték a jelentkezésre. Február hónapban azután orosz autóval áthozták Bajára. Itt Borovi és Bencsik zászlósok voltak az első munkatársai. A bajai kiegészítő parancsnokság megszervezésére Szegedről Orley ezredes­től kapta a megbízatást. Ennek parancsa szerint semmiből kell elővarázsolni a fel­szerelést. A bajai önkéntes jelentkezők száma eddig 110 fő. Sikerült néki áthozni Dunántúlról kevés számú elásott fegyvert. Az orosz hadseregtől egyenlőre semmiféle támogatásban nem részesült a magyar katonaság felfegyverzésében. A katonai szol­gálatra jelentkezetteket a rendőrséggel karöltve igazolják le, hogy nyilasok és bund­isták ne legyenek közöttük. A vidékiekkel eddig a létszám 350 fő. Ezidőszerint azon­ban csak 30—40 puskával rendelkeznek. Ezenkívül birtokukban van több nehéz­puska, tarack és géppuska, Több panasz érkezett hozzá vidékről partizántevékeny ­ségrol a megye területéről. Sérelmezi, hogy Ignéczy állítólagos vezérkari százados Borotán és környékén toborzott a magyar hadseregbe. Nevezettet egyébként már le­tartóztatták. Cziczovszki István megjegyzi, hogy Ignéczy a falukban összegyűjtötte az elrejtett fegyvereket és megfenyegette az embereket, hogy a kommunistákat kipusz­títják. Lukács százados előadja, hogy Ignéczy századosnak Kohn nevezetű zászlós volt a helyettese. A zászlós szerint bár Ignéczy nagy szélhámos mégis érdeme, hogy a Szerbiában működő magyar Petőfi zászlóaljból sok embert haza hozott a magyar had­sereg részére. Előadja, hogy a katonai kiképzés a régi alapokon nyugszik. Az oktatók­nak havonként kihirdetik a legénységgel való megfelelő bánásmódot. Panasz érke­zett, hogy a legénységet a kiképzés során ismét ütik. Felkéri, ha valaki ilyen esetről hall, úgy azt közölje vele.

Next

/
Thumbnails
Contents