Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Peágity Mihály előadja, hogy arról értesült ; Ignéczy és társai felszólították a lakosságot a puskák előadására. Közölték egyben, hogy ők majd az oroszokat és a kommunistákat kiverik. Megtörtént, hogy egy katona nekiment egy rendőrnek és lefegyverezte. Ilyen körülmények között az orosz parancsnokság jogosan bizalmatlan egyelőre, mert nem bízik a magyar hadsereg demokratikus szellemében. Az egyik magyar katona állítólag pl. Hitler: Mein Kampf című munkáját terjesztette. Eddig még kevés volt a rendelkezésre álló idő a katonaság és rendőrség megfelelő oktatására. Folcz Antal pártja részéről kijelenti, hogy a most felállítandó demokratikus magyar hadseregben nem szabad előfordulni annak, amelyet a múltban észlelt. Pl. korábban maga hallotta az egyik laktanyában, amidőn oda árajánlatot vitt be, hogy a tiszt megígérte ugyan legénységének, hogy minden szolgálati úton hozzájutó panaszt megfelelően elintéz, de ezt követőleg már az altisztjeinek azt a parancsot adta : ha valamelyik paraszt nem törik be, úgy bs kell vinni az istállóba, ki kell taposni a belét és utána azt kell mondani, hogy a ló agyonrugta. Maga látta, amidőn Bajaszentistvánon egy katonai őrség rugdosott egy magyar katonát. Kénytelen volt közbeszólni, mert még látni sem bírta az ilyen barbárságot. A hadseregben a jövőbe nemcsak kötelessége, hanem joga és szava is legyen mindenkinek. Peágity Mihály javasolja, hogy a honvédség részére tartsanak megfelelő előadásokat és ismertessék velük a demokrácia lényegét. Dr. Bánhidy Ferenc javasolja a katonák felvilágosítását, de nem látja helyesnek, ha azok is résztvesznek a politikai életben. Szükséges volna, hogy a katonák és a tisztek között bizalmi emberek tartsák fenn a megfelelő érintkezést. Peágity Mihály szerint ha kikapcsoljuk a katonaságot a pártok életéből, úgy nem helyezkedünk demokratikus alapra. A katonáknak is lehetőséget kell adni, hogy mindenről megfelelő információkat szerezzenek. Róth Leó nem csodálkozik azon, hogy az oroszok egyenlőre bizalmatlanok a magyar hadsereggel szemben. Hiszen Ukrajnában is harcoltunk ellenük és az újvidéki és zsablyai vérengzés is még élénken előttünk áll. Olyan magyar hadsereg kell most, amely az orosz hadsereggel és a szerb partizánokkal együtt harcol a németek ellen. Az így támadó kapcsolatok együtt járnak a barátsággal és a bizalmatlanság megszűnésével. Felkéri Lukács István századost, igazolja, hogy a bajai kiegészítő parancsnokság vezetésével valóban megbízták. Lukács százados átadja dr. Bánhidy elnöknek írásbeli megbízatását, aki azt felolvassa. Róth Leó kéri, hogy a március 15-i hazafias szabadságünnepen a katonaság is vegyen részt. Ezt Lukács százados megígéri. Róth Leó szerint a nemzeti bizottság feladata, hogy amíg a katonai igazolásokra vonatkozólag rendeletet nem bocsátanak ki, addig a rendőrség végezze az igazolást, mivel itt minden lista megvan. Lukács István százados kéri, hogy a nyilasoknak és a bundistáknak névsorát már most bocsássa rendelkezésére és így a katonák jelentkezésekor ő már ezt figyelembe vehetné. Körmöczy József a rendőrség vezetője közli, hogy minden községet megkerestek már annak közlésére, hogy ott ki volt a nyilaskeresztes pártnak, vagy a bund szervezetnek tagja. Lukács István bejelenti, hogy a csávolyi főjegyző kérdést intézett hozzá: lehetnek-e az új magyar hadseregnek bundisták is a tagjai. Ha ugyanis ezek beléphetnek a hadseregbe, úgy nem vezeti be az Ukrajnába szállítandó bundisták névsorába . . . . . . Lukács István közli, hogy jelenleg ruháért és fegyverért stb. hivatalos írással mennek ki a falvakba, amelyen az orosz parancsnokság írásán kívül az ő alá-