Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

szakszervezet útján is képviseletet nyer a th. bizottságban, úgy háromszoros képviseletről lesz szó. Folcz Antal pártja nevében kijelenti, hogy párttagjai érdekében képviselik a bizottságban a demokratikus gondolatot. Ez megköveteli, hogy minden párt egyforma számmal nyerjen kéj)viseletet a törvényhatósági bizottságban, ahonnan azonban a szakszervezet sem zárható ki. Ha ez ellen az igen megértő álláspont ellen valaki kifogást emel, illetőleg, ha ez az álláspont nem valósítható meg, úgy a pártok taglétszáma szerinti bizottsági tag behívásokat javasolja a törvényhatósági bizottságba, Csanyik József kijelenti, hogy a demokratikus eszmének a? tisztviselők zöme ezideig nem tett eleget. Most is vad idegenkedéssel kezelik a demokratikus gondolatot. A törvényhatósági bizottságba eddig leadott szavazatukat a felsőbb utasítás irányította, A tisztviselő a közület munkása, A szakreferens is munkás tulajdonképpen, aki tökéletes munkát tartozik végezni függetlenül attól, hogy a törvényhatósági bizottságban szavazhat-e vagy sem. Amennyiben nem végez a tisztviselő rendes munkát, úgy ugyanúgy jár, mint a testi munkás. Megfelelő várakozási idő után természetesen a tisztviselők iránti bizalom is helyreáll. V. Hódy György szeretné, ha a további tárgyalások során a pártok közelebb jutnának egymáshoz. Úgy véli, hogy az eddigi elgondolások szerint lesz olyan társadalmi réteg, amely talán négy-ötszörösen is lesz képviselve a törvényhatósági bizottságban ugyanakkor, amidőn más réteg teljesen ki fog szorulni onnan. Peágity Mihály további tisztviselői diktatúrától tart, ha nem a Folcz stb. féle javaslatokat fogadják el. Ha nem e javaslatok értelmében történne e döntés, úgy már most harcot jelent be. A szakszervezeteknek feltétlen benn kell lenniök a törvényhatósági bizottságban. Dr. Bakonyi Péter szerint nem lehet egyes törvényekből és rendeletekből kiszűrni azt, ami nekünk tetszik. Vagy az egyik vagy pedig a másik alapján kell állanunk. Az 1929. évi XXX. t.c. nincs hatályon kívül helyezve. A mostani demokratikus államforma mellett minden rétegnek szóhoz kell jutnia a törvényhatósági bizottságban. Ezért javasolja, hogy ha a munkásság már legalább már háromszoros képviseletet nyer, úgy a munkaadói érdekeltséget se hagyják ki. Folcz Antal bejelenti, hogy a mai idők nem engedik meg dr. Bakonyi-féle javaslatok valóra váltását. Már most bejelenti azonban, hogy a kommunista párt mindig támogatni fogja pl. a demokrata pártot demokratikus indítványaiban. Sóhajda Antal kijelenti: nem irigyli a tisztviselői kar sorsát. Ennek ki kellett szolgálnia minden kormányt, vagy pedig kellett volna mondania állásáról. Nem vitás, hogy most a demokratikus gondolatot kell kiszolgálniuk. Ha a tisztviselő nem szavazhat, úgy ez nagyobb függetlenséggel jár. A tisztviselők csak végezzék a maguk munkáját, mert ez a kötelességük. Megállapítja egyben, hogy a polgárságnak még mindig nincs semmi érzéke az új demokratikus gondolatok iránt. V. Hódy György kijelenti, hogy olyan embereket akarunk a város élére, akik teljesen megbízhatóak. A polgári pártok részére azonban megértést kér a többi párt részéről. Róth Leó szerint a többségi javaslat pillanatnyilag megfelelő. Ha lesz véglegező törvény vagy rendelet, akkor majd nem a nemzeti bizottság gondja lesz a további eljárás. Ha a mostani döntésünk módosításra szorul a későbbi rendelkezések alapján, ágy az annak idején megtörténik. Úgy tudja azonban, hogy a kormány a különféle helyeken elért különféle eredményekből szííri le a végleges tanulságot. A Demokratikus polgári párt részéről nem lát megértést. Ez a párt olyan embereknek kíván szavazati jogot adni, akik 1944. év márciusától is végrehajtottak minden népellenes törvényt és rendeletet. Úgy látszik, sokan elfeledkeznek arról, hogy jelenleg Londonban a munkások adnak javaslatot még a békefeltételekre vonatkozólag is. Elégséges-