Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

nek látja, ha a pártok és szabad szakszervezetek összesen GO főt küldenek be a th. bizottságba a korábbi 138 bizottsági tag helyére. Ezen felül vesznek részt a bizottságban azok, akik az 1929. évi XXX. t.c. értelmében annak hivatalból tagjai. Ezeket kötelezni kell a megjelenésre, de szavazati jog nélkül. A szabad szakszervezetekben a kiskereskedők és kisiparosok is szervezkedjenek, így nemcsak munkás, hanem munkaadó érdekképviseletté válik a szakszervezet. Szaulics Antal kifogásolja, hogy Peágity Mihály szabotálással vádolta a polgári demokrata pártot. Ez állítást visszautasítja és ez ellen tiltakozik. Természetes, hogy a többi párthoz hasonlóan ez a párt is képviseli saját pártja demokratikus érdekeit. Kérdést intéz a bizottsághoz, mi lesz akkor, ha máshol mindenhol lesz szavazati joga a hivatalból behívott tisztviselőknek. A polgárság viseli az adóterhek 95%-át és így jogot is kell számára biztosítanunk, nem elég, ha csak kötelezettségekkel terheljük. Peágity Mihály megítélése szerint minden törvényhatósági bizottság a saját egyéni elgondolása alapján foglal állást bizonyos kérdésekben. A törvényhatósági bizottság megalkotása is a legtöbb helyen különféleképpen történik. A különböző egyéni elgondolások alapján hozza majd a kormány a végleges rendelkezéseket. Ha máshol is meglesz a tisztviselők szavazati joga, úgy itt is megadjuk. Tudomásul szolgál. 10. Dr. Bánhidy Perenc elnök szavazás alá bocsátja az alábbi kérdéseket: 1. A szabad szakszervezet részt vesz-e a törvényhatósági bizottságban }

. Dr. Bakonyi Péter névszerinti szavazást kér és kéri, hogy a szabad szakszervezeti kiküldöttek ne szavazhassanak. Elnök megállapítja a szavazás eredményét, amely szerint 11-en szavaztak amellett, hogy a szakszervezet résztvegyen a törvényhatósági bizottságban. Négyen nem szavaztak és ketten azt kívánták, hogy a szakszervezet ne vegyen részt a törvényhatósági bizottságban. A szavazásban a szabad szakszervezetek kiküldöttei is részt vettek. 2. A törvényhatósági bizottságba hivatalból kiküldött tisztviselők rendelkezzenek-e szavazati joggal, igen vagy sem ? Elnök megállapítja, hogy a szavazás során 11-en szavaztak amellett, hogy a tisztviselők szavazati joggal ne rendelkezzenek, dr. Bakonyi, Gugán, v. Hódy, Szaulics és Szőllősi bizottsági tagok szavaztak amellett, hogy a tisztviselők rendelkezzenek szavazati joggal. Elnök szavazati jogával nem élt. 3. Minden párt és a szabad szakszervezet 10—10 taggal vegyen-e részt a törvényhatósági bizottságban ? Elnök megállapítja, hogy egyhangúlag elfogadást nyert fenti javaslat azzal, hogy a pártok a jelöléseket 3 napon belül közlik a titkárral. Hétoldalas, írógéppel írt tisztázat másolatának, három és féloldalas részlete. — BKML Baja Nemzeti Bizottság 1945 20 — 21. 1. Az 1929. évi XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről. 1. §. kimondja, hogy a törvényhatósági bizottság képviseli a törvényhatóság egyetem ét. A 2. §.-ban foglalkozik a th. bizottság összetételével, a 3. §-ban pedig a tagok számával . A 4. 5. 6. §-ban részletezi az összetételre vonatkozó tudnivalókat. "(2) Jogok és kötelességek tekintetében a th. bizottság tagjai közt nincs különbÖsszefoglalva : A tagok száma a lakosság számától függ, vármegyékben általában 750 lakosra jut l, városokban 500-ra.