Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Baja, 1945. február 14. A Nemzeti Bizottság ülésének jegyzőkönyve a törvényhatósági bizottság összetételéről. 8 Elnök felkérésére a főispán kijelenti, hogy a törvényhatósági bizottság megszervezése kérdésében a jelenlegi kormány rendelkezése szerint egyedül az 1929. évi XXX. t.c. az irányadó. Elnök felkérésére minden pártból és a szabad szakszervezetből egy-egy bizottsági tag közli álláspontját a törvényhatósági bizottság megszervezésére vonatkozólag. Folcz Antal kijelenti, hogy az 1929. évi XXX. t.c. a jelenlegi kormány rendelkezéseiben nem szerepel. így a nemzeti bizottság feladata, hogy miképpen alkotja meg a törvényhatósági bizottságot, Nem kell tehát pontosan ragaszkodni az 1929. évi XXX. t.c.-hez. Most ugyanis más idők vannak. Egyben javasolja, hogy a törvényhatósági bizottságban szavazati joggal csak a pártok és a szakszervezetek képviselői rendelkezzenek és a hivatalból ott levő tisztviselők ne szavazhassanak. Vadas István javasolja, hogy ne szavazzanak a th. bizottság ülésein azok, akik hivatalból tagjai. Szaulics Antal megítélése szerint a törvényhatósági bizottság megszervezésénél az 1929. XXX. t. c. adja a keretet. Az örökös tagok, a vitézi szék és a felekezetek azonban előreláthatólag kimaradnak. Elképzelhetetlennek látja azonban, hogy a tisztviselők, akik hivatalból tagjai a bizottságnak, ne szavazhassanak. Feltétlen ragaszkodni kell a nem fasiszta ügyű törvényekhez. A jogrendhez ugyanis valahol hozzá kell már kezdeni. V. Hódy György szerint az ideiglenes kormány rendeleteit el kell fogadni. Akik hivatalból tagok, azokat nem lehet megfosztani a szavazat jogától. Egyenlő jogokat kell, hogy gyakoroljon minden törvényhatósági bizottsági tag. Szükséges, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók érdekei is megfelelő képviseletet nyerjenek. Javasolja, hogy a pártok és szakszervezet tíz-tíz főnyi képviseletén felül az érdekképviseletek is kapjanak csekély számú törvényhatósági bizottsági helyet. Dobler György azt javasolja, hogy az érdekképviseletek a szakszervezetek útján legyenek képviselve. Nem tartja szükségesnek a tisztviselők szavazati jogát. Róth Leó véleménye szerint a nemzeti bizottságnak nem kötelessége korábbi formulák alkalmazása a törvényhatósági bizottság megalkotásánál, amelyet a mai időknek megfelelően kell összehívni. A tisztviselőkre nézve megjegyzi, hogy azok közül egy sem volt olyan, aki bármelyik kormánynak ellent mert volna mondani a múltban. Ezek számára felesleges a szavazati jog megadása, Az 1929. évi XXX. t.c. tényleg meg kell nézni és figyelembe kell venni, de nem kell hozzá betííszerint ragaszkodni. Harcot hirdet azok ellen, akik megkívánják akadályozni, hogy a törvényhatósági bizottságban ne kapjanak helyet a szakszervezetek. Tudomásul szolgál. 9 Szaulics Antal javasolja: kérje ki a nemzeti bizottság a főispán úr álláspontját a törvényhatósági bizottság megalkotására vonatkozóan. Megítélése szerint a kommunista és a szociáldemokrata párt már képviseli a munkásságot. Ha a szabad