Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

nia 1944. augusztus 23-án fegyverszünetet kért a Szövetségesektől. Ennek hatására Horthy is elszánta magát, magához rendelte Lakatos Géza vezérezredest és megbízta az új kormány megalakításával. 1944. augusztus 23-i keltezéssel jelent meg, Sztójay Döme aláírásával a 3080/1944. M. E. számú rendelet a politikai pártok feloszlatásáról.

45 E rendelet a még működő összes politikai pártot érintette „tekintet nélkül pártállásukra" 46 A rendeletről szóló nyilvános rádióközlemény hallatára a jobboldali pártok vezetői az értékek és adatok nagy részét elrejtették, illetve megsemmisítették (2. számú irat). Az adatokból kitűnt, hogy ezeknek a pártoknak nagyobb tekintélye, tömegbázisa — egy-két hely kivételével — nem volt. Baja (elsősorban Szentistván) a kivételek közé tartozott, mert 1939-ben 710-en ajánlották a nyilaskeresztes képviselőjelöltet és a választáson 2400 szavazatot kapott 47 Hosszas tárgyalások után 1944. augusztus 29-én alakult meg az új kormány

48 és az volt a feladata, hogy készítse elő a háborúból való kiugrást. E cél érdekében gyors és határozott cselekvésre lett volna szükség, de lényegében nem történt semmi. Az új miniszterelnök rádióbeszédében a harc folytatását propagálta.

49 A fegyverszüneti tárgyalásokról a közvéleményt nem értesítették és az országban változatlanul, sőt egyre fokozódó mértékben nőtt a háborús kizsákmányolás. A német és magyar katonaság minden elfoglalható férőhelyet megszállt. Például 1944. szeptember 16-i keltezéssel Szurmay Lajos légoltalmi kiürítési kormánybiztos a Magyarországi Véderő tábornokához címzett levelében megyénk területén a következő épületeket utalta ki a németek részére: ,,Az Armee Sanitätspark 570/1 részére Kunszentmiklóson az épülőben lévő malmot. A Luftwaffen Werfabteilung részére Kecskeméten a László Károly u. 2. sz. alatti lakatosműhelyt. A megyénkben levő helyeken kívül ez az egy körlevél még 18 különböző helyet sorol fel, ezeknél jóval nagyobb férőhellyel pl. Nagykőrösön 3 iskolát, 1 internátust és 8 „zsidó ház "-at foglaltak le ekkor.

50 Kalocsán is minden lehető férőhelyet megszálltak. Az érsek tiltakozott is a polgármesternél, hogy egyházi célra használt helyiséget is igénybevettek.

51 Eokozódott a katonai igénybevétel is. Növelték a behívások számát, a korábban alkalmatlannak minősítetteket újra sorozták (3. számú irat), kötelező munkaszolgálatra hurcolták a 18 éves leventéket. Pl. Újkécskén 71 fő 1926-ban született ifjú közül 41-et tartottak alkalmasnak és szeptembre 30-án, munkajeggyel ellátva 30-at elszállítottak közülük.

52 Elrendelték a nemzetőrségek megszervezését (9. számú irat).

53 Felfegyverzésüket a magánosok birtokában lévő fegyverek igénybevételével oldották meg (12. c. számú irat).

54 A front közeledtével újabb nagy probléma merült fel. A 25 év propagandája és nemzetiségi politikája „megérlelte gyümölcsét", megindult a menekültek áradata. A magyarok visszaözönlöttek elsősorban Erdélyből és később a Délvidékről (183. számú irat). Például Újkécskén, október 7-én 716 ;

55 Kalocsán október 10-én 118 ;

56 Kerekegyházán október 20-án 26 9

57 bejelentett menekült tartózkodott. Jóformán minden nélkül, teljesen az állami támogatásra hagyatkozva szállták meg az Alföldet és rémhíreket terjesztve (5. számú irat) növelték az általánossá váló pánikhangulatot (4. és 13. számú irat). Ezt a „román fajú, román állampolgárok" internálásával (10. számú irat) próbálták némiképpen ellensúlyozni.