Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Növelte a zűrzavart a kibombázottak, illetve veszélyeztetettek vidékre özönlése is. Elsősorban a fővárosból ós környékéről érkeztek sokan a községekbe. Például a kunszentmiklósi járási főszolgabíróság jelentést készített a légoltalmi kiürítés eredményeként érkezettekről. Ezek szerint szeptember 1-én 4234 személy és 3 intézmény, illetve alakulat tartózkodott a járás területén (Izsákon 150 fővel a „Heeresgruppe Sudukraine A. b. E. IV. c., Szabadszálláson 80 fővel a m. kir. Csendőrség közlekedési tanfolyama, Tasson 28 fővel a Weiss Manfréd gyár egyik részlege.) Október l-re már 4404-re nőtt a járásban tartózkodó kibombázottak száma. Eredeti lakóhelyüket is kimutatták: elsősorban Budapestről és a főváros közvetlen környékéről származtak, de kis számban szegediek és bajaiak is voltak közöttük.

58 A háború fokozatosan közeledett és 1944. szeptember 23-án a szovjet csapatok átlépték hazánk határait. Bács-Bodrog vármegyében szerb partizán tevékenységet is észleltek, ezért szinte naponta sürgették a hatóságok a rejtést adó növényzet (kukorica, napraforgó) levágását (8. számú irat). 1944. szeptember végén — a közvetlenül Magyarország felszabadításáért folyó harcok kezdetén — a 4. Ukrán Front az Északkeleti Kárpátokban állt, a 2. Ukrán Font elérte Marosvásárhely, Torda és Arad vonalát, a 3. Ukrán Front pedig Temesvár, Turnu-Severin vonalát. Az első feladat az volt, hogy a 2. Ukrán Front balszárnya Arad felől a Duna—Tisza közén át Budapest irányába hatoljon előre, középső és jobbszárnya pedig Debrecen felé. A 3. Ukrán Front ennek a tervnek alapján 1944. szeptember 29—október 20-ig az 1. Bolgár Hadsereggel együttműködve felszabadította Belgrádot és a front jobbszárnya elérte a Dunát. A 2. Ukrán Front október 19-én felszabadította Debrecent, balszárnya pedig október 11-én Szegedet.

59 A magyar kormány elrendelte a „megszállás alá kerülő" területek kiürítését.

60 A kiürítési rendelet végrehajtásáról megyénk területén a 3. magyar hadsereg főszállásmestere intézkedett (12. a—b. és 20. a—b. számú irat). Lényeges különbség van azonban a két rendelkezés között. Például az 1944. október 10-én kelt utasítás szerint csak a katonaköteles korú férfiaknak kell elhagyniok az érintett területeket, az október 23-i rendelkezés szerint viszont kivétel nélkül mindenkinek el kell távoznia. Október 10-én még arról intézkedtek, hogy a készleteket lehetőleg ki kell osztani, s szándékos rombolásról még nem esett szó, míg október 23-án elrendelték, hogy mindent, amit nem sikerült elszállítani, el kell pusztítani, használhatatlanná kell tenni. Közben ugyanis e 13 nap alatt végzetes változások következtek be. Horthy fegyverszüneti küldöttsége

63 október 11-én a Kremlben aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Azonban végrehajtásának itthoni előkészítése nem történt meg. A fegyverszünet megkötéséről nem tájékoztatták a hadsereg vezetőit és mindössze Horthy legszűkebb környezete tudott a tényekről. A hadsereg és a lakosság csak október 15-én a rádióból értesült a fegyverszüneti kérelemről (de még akkor sem a már aláírt egyezményről), így nem is készülhettek fel megvédésére. A németek ós nyilas bérenceik viszont már szeptember 13-án megállapodtak egy kiugrás esetén követendő eljárás módjában s e tervet ekkor maradéktalanul végrehajtották a németérzelmű katonatisztek segítségével.

62 Szálasi Ferenc átvette a hatalmat

63 és a legféktelenebb terror, a nyilas rémuralom napjai következtek. A szovjet csapatok ezalatt megállíthatatlanul folytatták előnyomulásukat, bár ezt minden eszközzel próbálták megakadályozni, sokszor még