Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

kaptak az államtól, mint a magyar katonák, pl. megkövetelték részükre a családi pótlékot.

33 A magyaroknak, különösen a „hivatali intelligenciának" kötelezővé tették, hogy igyekezzenek minden kínálkozó alkalmat megragadni ,, . . . társadalmi kapcsolatok létesítésére, elsősorban a hazai németséggel ..." Ne zárkózzanak el ,, . . . jogos, népi, nemzetiségi kívánságaik ..." kielégítése elől.

34 Hiába pecsételődött meg már végleg a fasiszta Németország sorsa, a magyar uralkodóosztályok államrendje semmit sem változott, úgy intézkedtek, mintha korlátlan idő állna rendelkezésükre. Sőt a bürokrácia még inkább fokozódott. A városok és községek maradék önállóságát is megnyirbálták és az intézkedési jogot a járási főszolgabíróságoknak, illetve a polgármestereknek adták át (46. számú irat). Ugyanakkor teljesen szüneteltették az önkormányzati testületek működését.

35 A függőségi viszonyt különösen megerősítették a frontvonal közeledtével. A hadműveleti területekre vonatkozóan különleges közigazgatási szabályokat léptettek életbe.

36 E területeken szünetelt a th. bizottság, a th. kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és albizottságai, valamint a képviselőtestületek működése. Hatáskörük a főispánra, polgármesterre vagy a járási főszolgabíróra szállt át, s „hadműveleti kormánybiztos"-t állítottak a terület élére. E különleges szabályok Bács-Bodrog vármegyére vonatkozóan szeptember 2-án

37 léptek életbe és a megye kormánybiztosa Baranya vármegye főispánja lett.

38 Az egész Duna—Tisza közét 1944. október 1-én nyilvánították hadműveleti területté ós külön kormánybiztost neveztek ki élére

39 dr. Kathona Mihály kiskunhalasi polgármester személyében.

40 Közben egyre nőtt a munkaerő-hiány és romlott a közellátás helyzete, a lakosság szükségleteiről csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett gondoskodni, egyre kevesebb eredménnyel. Pl. : Baja város th. bizottsága megállapította, hogy zökkenőmentes a kenyér, a zsír és a cukor ellátás, azonban a hús ellátásban súlyos problémák vannak, mert —mint feljegyezték -— ,, . . . a kormányhatóság a vágásra engedélyezett sertés-kontingensünket lényegesen csökkentette, de fokozta helyzetünk nehézségét az is, hogy a legutóbbi időben meglehetősen silány minőségű sertések kerültek forgalomba ..." Baj volt a lábbeli ellátással is ,, . . . a kormányhatóság a folyó évben ezideig talpkeretet még egyáltalában nem állapított meg ..." Nem volt kielégítő a tej-ellátás és komoly volt a tűzifa hiány.

41 Kecskeméten hasonló problémák merültek fel azzal a különbséggel, hogy itt nem a sertés-kontingenssel volt baj, hanem azt panaszolták, hogy az engedélyezett keretnek csak 25 %-át tudták biztosítani.

42 Mivel a front egyre közeledett, felfüggesztették a tisztviselők szabadságolását és állandó ügyeleti szolgálatot szerveztek (1. és 4. számú iratok). Ezt a bombázások szaporodása is szükségessé tette. A „Képes Vasárnap" című újság közölte, hogy 1944. április 3. és augusztus 18. között 18 légitámadás érte Magyarországot. Ezek közül augusztus 9-én délelőtt: „a Duna—Tisza közén bombáztak egyes helységeket."

43 Horthy a háborús helyzet súlyosbodása miatt, fel akarta mondani a németekkel kötött márciusi megállapodását, de Hitler július 16-i szigorú üzenetében jelzett újabb 2 német páncélos hadosztály bevonulásának veszélye miatt meghátrált és csak Jaross Andor belügyminisztert mondatta le.

44 Romá-