Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek
X. 300 A KALOCSA-VIDÉKI FŰSZERPAPRIKAKIKÉSZÍTŐK EGYESÜLETÉNEK (BÁTYA) IRATAI 1938-1946 1 csomó = 0,05 ifin Az egyesület, mint törvényes képviseleti szerv 1938 januárjában alakult meg Bátyán, hogy a fűszerpaprika kikészítés szabad házi foglalkozásból iparrá válhasson. Bátya község a kalocsavidéki paprikatermelés és kikészítés központja volt már évekkel azelőtt is. A kalocsavidéki paprika 90 %-át a bátyai kikészítők dolgozták fel. Az egyesület első elnöke Biró János községi bíró volt, aki 1946-ig töltötte be ezt a tisztet. Az egyesület céljai között szerepelt: figyelemmel kísérni a paprikát érintő összes közgazdasági cselekményt, s a tagokat ezekről tájékoztatni, részt venni a paprika feldolgozását szabályozó kormányrendeletek és hatósági intézkedések tervezésében és megalkotásában, képviseltetni magát a paprikaérdekeltségek közös értekezletein és a termelést, őrlést és beváltását érintő tárgyalásokon, támogatni azokat a kísérleteket, amelyek a paprikakikészítést olcsóbbá és szakszerűbbé tételét célozzák, a kikészítéshez szükséges nyersanyagok, berendezési tárgyak és eszközök közös beszerzését biztosítani, szakelőadásokat hallgatni és tartani. Az egylet alapszabályát 179.215/1938. Vü-a. BM szám alatt hagyta jóvá a belügyminiszter. (Az iratanyagban ennek csak egy fogalmazványa található.) Az egylet tagja lehetett minden fűszerpaprika kikészítéssel foglalkozó magyar állampolgár, illetve jogi személy. (1941-ben a rendes közgyűlésen az elnökségen és választmányon kívül mintegy 120-125 egyesületi tag voltjelen.) A tagok beíratási díjat fizettek. Az egyesület szervei voltak: a közgyűlés (évente egy rendes ülést tartottak), a választmány (15 rendes és 5 póttagból állt, tagjai 1/3-át évente újra választották), a számvizsgáló bizottság (3 tagból állt), az elnökség (elnök és 2 alelnök) és a tisztikar (jegyző, ügyész, pénztáros, pénztárellenőr.) A választmány 1941-ben határozatot hozott, hogy üléseikre meghívják a Füszerpaprikatermelők Egyesületét, a Kalocsai Vegykísérleti Állomás vezetőjét, a Kalocsai Beváltó Szövetkezet igazgatóját, és az egyesület ügyészét. A választmányi és közgyűlési jegyzőkönyveket megküldték a földművelésügyi miniszternek. Eves költségvetést készítettek, a költségvetési hiány fedezésére minden évben államsegélyt kértek és kaptak. Beszámolójukból kitűnik, hogy bevételüket az államsegély, a beíratási és tagdíj jelentette. Kiadásaik között a fenntartási költségek (világítás, fűtés, postadíj, nyomtatvány, irodaszer stb.), terembér, szolga bére, jegyzői tiszteletdíj, szakkönyvek, újságok előfizetése (A Munka, Magyar Róna, Kalocsai Újság) szerepelt. Az egyesület működéséről a megmaradt iratok szórványosan tudósítanak. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az egyesület belépett a Kalocsai Paprikabeváltó Szövetkezetbe, a Kalocsai Vegykísérleti Állomás Jellegmegállapító Bizottságába 4 rendes és 2 póttagot küldött. (1943-ban a bizottsági tagok nem zsidó származását igazolni kellett.) A Szegedi Paprikanagykereskedők Egyesülete szervezésében lévő Országos Paprikanagytanácsba 2 tagot delegált. A féltermék beváltásához alakult bizottságban - a paprikaipar minden ágazatából egy tag - egy rendes és egy póttag képviselte az egyesületet. Közreműködésükkel bonyolódott le a vásárlási jogosítványok, igazolványok kiadása. Részt vettek a Közellátási Minisztériumban a paprika beszolgáltatás tárgyában tartott értekezleten,
