Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

hetényi, kecskeméti, szarkási, csalánosi, úrihegyi, ménteleki, kerekegyházi gazdák voltak. Mivel a tagság zöme nyíri és hetényi volt, valószínű ebből adódik, hogy az egyesületnek küldött iratokat olykor „Hetényegyházi Gazdakör"-nek címezték. 1934-ben Tóth Dezső elnök tárgyalást kezdeményezett a - választmányi ülésen felvetődött - tanyai gazdakörök kecskeméti székhellyel való szövetségbe tömörülésére. Úgy gondolta, hogy a tanyai gazdakörök szövetségének megalapítása esetén egyöntetű állami akciók lebonyolításával, kulturális előadások rendezésével, szociális, közigazgatási tervek végrehajtásával Kecskemét legerősebb szerve lenne, mert magába ölelné Kecskemét egész földműves társadalmát. Az egyesült szövetség céljául a város és pusztái harmonikus fejlődésének biztosítását és a gazdatársadalom jobblétének elősegítését jelölte meg. A szövetség ünnepélyes megalakítását december egyik vasárnapjára tervezték. Egy 1936-ban készült kimutatás szerint (BKMÖL IV. 916) 1929-ben alakult a Gazdaszövetség, s 1936ban 143 tagja volt, így valószínű, addig nem történt meg az egyesülés. Az egyesület költségei fedezésére a tagdíjak, vacsorák és teaestélyek bevétele szolgált, valamint a Mezőgazdasági Kamara segítette pénzösszegekkel. Az egyesület könyvtárral rendelkezett, újságot járatott, tanfolyamot szervezett. Feloszlatását az 549.402/1947. IV. 3. BM sz. rendelet írta elő. Iratai 1948-ban jegyzék szerint kerültek leadásra a levéltárba. (A jegyzéken feltüntetett 1 db tervrajzot áttettük a levéltár tervrajzgyüjteményébe, mert az „A Kecskemét - tanyai gazdakörök - kultúrházak tervrajza", így nem tartozik szorosan a fond anyagához.) Könyvtárát (94 kötet) és könyvtári szekrényét a Kecskeméti Állami Parasztfőiskola vette át. Az egyesület működésére vonatkozóan adatok találhatók a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara (BKMÖL IX. 234) fondjának anyagában. A kevés megmaradt iratot két tételszám alá soroltuk. Az „levelezésiben található az egyetlen megmaradt jegyzőkönyv. Az iratokat időrendbe rendeztük, A „pénztári mellékletek" számlákat, nyugtákat, egyéb - a pénzüggyel kapcsolatos iratokat tartalmaznak. Itt találhatók a tagdíjbefizetési jegyzékek is. Amelyik évben ellátták sorszámmal a bizonylatokat, azokat annak rendjébe, a szám nélkülieket időrendbe rendeztük. 1. dosszié 1. Levelezés 1928-1948 2. Pénztári mellékletek 1929-1943