Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

A fond anyagát, egy közgyűlési jegyzőkönyv, egy választmányi jegyzőkönyv és egy tagdíj nyiivántartási könyv alkotja. 1 csomó = 0,01 ifin A Bajai Evezős Egyesület 1906-ban alakult. Az egyesületi alapszabály szerint az evezős- és vitorlázósport társas müvelését, az egyesületi tagok testedzését, szórakoztatását, kirándulások és sportünnepségek rendezését, a helyi társas élet előmozdítását tűzték ki célul. Emellett feladatának tekintette az egyesület egyéb sportágak müvelését, sőt veszély esetén az egyesületi csónakok felhasználásával az életmentést is. Az egyesület pecséttel is rendelkezett. Ennek körirata: „Bajai Evezős Egyesület 1906." volt. Jelvényként égszínkék lobogót használtak, a közepén az egyesület címének sárga színű B kezdőbetűjével. A működő tagok egyenruhát viseltek: sárga sapkát, elől 5 hajósgombbal, sötétkék kabátot, az ujjakon 5-5 kis gombbal díszítve, hosszú kék nadrágot vagy sötétkék kötött térdnadrágot, égszínkék inget, fekete harisnyát és puha talpú, sarok nélküli félcipőt. Az egyesületnek tiszteletbeli, alapító, pártoló, rendes, vidéki és rendkívüli tagjai lehettek. Tiszteletbeli taggá csak az válhatott, akit a közgyűlés a választmány ajánlatára a tagjai közé választott, továbbá az, aki az evezősport vagy az egylet körül kitűnő érdemeket szerzett. Alapító tag az lehetett, aki legalább 200 koronát befizetett az egyesületi pénztárba. A pártoló tag fizette az évi tagdíjat, de az egyesület működésében nem vett részt. Rendes tag csak bajai vagy bajaszentistváni lakos lehetett, aki megfizette a közgyűlés által megállapított beíratási díjat, az évi tagdíjat, és részt vett az egyesületi munkában. Vidéki tag az lehetett, aki a választmány által esetről-esetre megállapított, de a rendes tagokénál mérsékeltebb összegű évi tagdíjat befizette. Tagok csak a 18. évüket betöltött, az evezőssporttal hivatásszerűen nem foglalkozó, és úszni tudó egyének lehettek . Az egyesület ügyeit a tavaszi és őszi rendes közgyűléseken, valamint a havonta tartott választmányi üléseken intézték. Az egyesület tisztikara 1 elnökből, 2 alelnökből, 1 titkárból, 2 jegyzőből, 1 pénztárosból, 1 „művezetőből", 1 gazdából, 1 igazgatóból (aki a művezetőt és a gazdát felügyelte), 1 ügyészből és 1 orvosból állt. Az ügyészt és az egyesület orvosát a közgyűlés választotta, ám ezek a tisztviselők nem voltak tagjai a választmánynak. A választmány a tisztviselőkön kívül 10 tagból állt, akiket a közgyűlés évente választott a nem tisztviselő tagok közül. A választmány határozott a tagok személyi ügyeiben, házi versenyeket rendezett, és döntött a nyilvános versenyek nevezéseiről. A két alelnököt és az igazgatót Baja város tekintélyes polgárai közül a közgyűlés szótöbbséggel választotta. A többi tisztségviselőt a rendes tagok sorából a közgyűlés két évre választotta. 1. füzet 2. füzet 3. füzet Közgyűlési jegyzőkönyvek Választmányi ülések jegyzőkönyvei Tagdíj nyilvántartási könyv 1906-1907 1906- 1907 1907- 1908 X. 312 A BAJAI EVEZŐS EGYESÜLET IRATAI 1906