Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
Sportegyletek, vadásztársaságok X. 258 A BÁCSALMÁSI SPORT CLUB IRATAI 1928-1935 (1945) 1 kötet = 0,02 ifin Bácsalmáson 1913. június 1-től működött „Sport Club". Az első években csak a labdarúgással kapcsolatos szervező és irányító munkát végezte. Első elnöke dr. Kiss József volt. A vezetőség munkáját 25 fős választmány segítette. 55 A háborús években nem folytatott tevékenységet. 1922 tavaszán alakult újjá Bácsalmási Sport Club néven. Elnök Mózer István, alelnökök Harton András és Sterk Nándor, titkár Horváth János lett, de megválasztották a pénztárost, jegyzőt, intézőt, ügyészt, orvost és az ellenőröket is. A zászlószentelési ünnepséget 1922. július 2-án tartották, a zászlóanya gróf Teleki Józsefné volt. A vezetőség a támogatók széles köréből nívós műkedvelő gárdát toborzott, mely előadásokon kívül népünnepélyt, jelmezes farsangi estet rendezett. Az előadások és a nagyszabású bálok bevételét sportcélokra fordították. 1935 nyarán - az Udvardy és Steiner strand megnyitása idején - dr. Székely Sándor vezetésével megalakult az úszó szakosztály. Több éven át rendeztek úszóversenyeket és vízilabda-mérkőzéseket. A klubnak labdarúgócsapata és jól szereplő asztaliteniszezői is voltak. A BSC a gazdasági válság éveiben eladósodott. Az 1935 novemberi közgyűlésen kimondták a Magyar Országos Véderő Egylettel való egyesülést azzal a feltétellel, hogy a MOVE átveszi a BSC anyagi terheit. A további működésről a kutató az 1994-ben megjelent „80 év fekete-fehérben: a Bácsalmási Sport Clubtól a Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesületig" c. kiadványból tájékozódhat. 56 A fondot képező egyetlen pénztárkönyvbe 1928-1945 közötti időpontban kerültek bejegyzések. 1935-ig az önálló Sport Club bevételeit és kiadásait rögzítették, 1935-től már mint a Bácsalmási MOVE sportszakosztályának bevételei és kiadásai szerepelnek a naplóban. Az egyesület bevételét a tagdíjak, adományok, gyűjtések, rendezvények és mérkőzések jövedelme, a Magyar Labdarúgó Szövetségtől kapott segély jelentette. Kiadásai között sportfelszerelések vásárlása és javítása, benevezések és országos tagsági díjakjátékos biztosítás, szolga fizetése, pályakarbantartás, újság előfizetés, villanyszámla, telefon, postaköltség stb. szerepeltek. 1. kötet Pénztárnapló 1928-1935 (1945) HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁSINÉ HARTON Edit, 1999. 238. PRÓKAI Károly, 1994.