Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

dalmi, önművelődési és közhasznú kérdések feletti eszmecserére, a közműveltség előmozdítására". Kitűzött céljai megvalósítására a kaszinó saját berendezett helyiségeiben nyújtott alkalmat a napi fesztelen társalgásra, társasjátékokra, időnként estélyek rendezésére, hírlapok olvasására, felolvasásokra, valamint az egyesület hatáskörében felmerülő egyes kérdések tüzetes megvitatására. A Nemzeti Kaszinó vagyona az alapító tagok hozzájárulásából, a tagdíjakból és a rendezett mulatságok tiszta jövedelméből származott. Az egyesületnek csak feddhetetlen jellemű, önálló magyar állampolgár lehetett a tagja, olyan személy, akit a választmány a tagok sorába felvett. A felvett tag mindaddig a Nemzeti Kaszinó tagja maradt, amíg kilépését az elnökségnél írásban be nem jelentette. A Nemzeti Kaszinónak alapító-, rendes-, kül-, rendkívüli- és tiszteletbeli tagjai lehettek. Alapító tag az lehetett, aki az egyesületi alap javára legalább 100 aranykoronát lefizetett. (Az alapító tag tagdíjat nem fizetett.) A rendes tagok felvételi és évi tagsági díjat, a kültagok (vidékiek) a rendes tagok felvételi és évi tagdíjának a felét, a rendkívüli tagok (a tényleges állományú és Baján állomásozó tisztikar tagjai) a közgyűlés által megállapított évi átalányösszeget fizették tagdíjként. Tiszteletbeli tagok azok lettek, akik a kaszinó céljainak a megvalósítása körül, a közügy, a társadalom vagy az irodalom terén érdemeket szereztek, de csak a közgyűlés választhatott meg valakit tiszteletbeli taggá, a választmány előterjesztésére. A Nemzeti Kaszinó minden tagja látogathatta a kaszinó helyiségeit. Vendéget valamennyi egyesületi tag vezethetett a kaszinó helyiségeibe, de mind magát, mind pedig a bevezetett vendég állását be kellett írnia a vendégkönyvbe. A szünidőt Baján töltő főiskolai hallgatók látogathatták a kaszinó helyiségeit, de előzőleg tartoztak az elnöknél vagy a helyettesénél jelentkezni. Amennyiben az egyesületi tag a kaszinó helyiségeiben vagy a magánéletben olyan magatartást tanúsított, amely bírósági eljárást vont maga után, kizárták az egyesület tagjai közül. A Nemzeti Kaszinónak egy elnöke, két alelnöke, 20 választmányi tagja, továbbá igazgatója, pénztárnoka, ellenőre, és könyvtárosa volt. Az egyesületi tisztviselők fizetést nem kaptak. A tisztviselőket és a választmányi tagokat szótöbbséggel választották. A választás 1 évre történt. A tisztviselők megbízatásuk letelte után újra választhatók voltak. A választmány volt jogosult minden olyan ügyben végérvényesen határozni, amely a közgyűlésnek nem volt fenntartva, megalkották a házirendet, az igazgatási utasításokat és határozatokat. Választmányi ülést havonta legalább egy alkalommal tartottak. Az éves közgyűlést januárban tartották. A közgyűlés csak akkor vált határozatképessé, ha a tagok egyharmada megjelent. A rendkívüli közgyűlést 20 rendes tag kívánságára is össze kellett hívni. A közgyűlésekről jegyzökönyvet kellett vezetni. A közgyűlési határozatokat szótöbbséggel hozták. A gazdasági teendőket, a kaszinó épületének a felügyeletét az igazgatóság végezte, de felügyelte a vendéglőst és annak alkalmazottait is. A leltár készítése és nyilvántartása is az igazgató feladataihoz tartozott. A pénztárnok kezelte a kaszinó vagyonát, szedte be a tagdíjakat, vezette a számadásokat. Az ellenőr feladata volt a pénztáros munkájának ellenőrzése. A könyvtárnok felügyelte a kaszinó tulajdonát képező könyveket, hírlapokat. Az egyesületi vagyon kezelésének felülvizsgálatára háromtagú számvizsgáló bizottságot hoztak létre. Ennek tagjait a közgyűlés 1 évre választotta. Az egyesület feloszlatásához az összes tag kétharmadának szavazatára volt szükség.