Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
Dr. Makray László a Nemzeti Kaszinó elnöke az 1944. január 21-i közgyűlésen az 1943. évről szóló beszámolójában arról szólt, hogy az egyesület a nehéz viszonyok közt is teljesítette társadalmi, kulturális és hazafias kötelességét. Kifejtette, hogy az egyesület a továbbiakban csak akkor tud megfelelni a hivatásának, ha megfelelő anyagi alap áll a rendelkezésére. Az üzemi kiadások, a fűtőanyag, a villany, az újságok drágulása, az altiszti fizetés emelkedése az egyesület költségvetési egyensúlyát erősen megbillentette. Emiatt a közgyűlés kénytelen volt a január 8-i választmányi ülés javaslatára a tagdíjakat 24 pengőről 32 pengőre felemelni. A háborús viszonyok miatt a kaszinó a szokásos víg összejöveteleket nem tartotta meg. 1943-ban az egyesületi ingó és ingatlanvagyon 15.000 pengőre, teljes vagyona pedig 21.903 pengő 4 fülérre rúgott. A kaszinó könyvtára 1943-ban szerdánként délután 5-től 6-ig tartott nyitva. A tagok összesen 1924 könyvet kölcsönöztek ki. A könyvtár állománya 2230 kötetből állt. Az egyesület további működésére, megszűnésére vonatkozóan iratok hiányában nincs ismeretünk. 1. csomó 1. Alapszabály 1924 2. Közgyűlési jegyzőkönyv 1944 3. Pénztár kimutatása és költségelőirányzat 1943-1944 X. 237 A BÁCSALMÁSI KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET IRATAI 1932-1946 2 kötet + 1 füzet = 0,04 ifin Az egyesület nevének használatát a fennmaradt iratok alapján nem lehetett egyértelműen meghatározni. Az 1932-1945 közötti pénztárkönyv címkéjére „Legényegyletet írtak, de az ugyanazen cimkén szereplő körbélyegzőben: „Katolikus Legényegyesület - Bácsalmás" szerepel. (A bélyegzőben lévő ábra két kezetfogó jobbkéz, évszám: 1932.) A tagnévsor 1946. évi füzetén a bélyegzőben a körirat: „Katolikus Legényegylet Bácsalmás" szerepel. (A bélyegzőn belül egy négyszög, benne egy „K" betű, évszám itt is: 1932) A fond címének az általuk gyakorlatban használt „Bácsalmási Katolikus Legényegyletéét hagytuk meg a rendezés után. A legényegylet 1932. június 1-én alakult, alapszabályát 114.443/932. VIII. BM számon hagyta jóvá a belügyminiszter. Működésének célja volt, hogy tagjaiból müveit, határozott jellemű, becsületes polgárt neveljen. Tag az lehetett, aki rendszeresen eljárt a gyűlésekre. A tagok alapító, rendes és pártoló tagok voltak, főleg iparosok, de volt közöttük földműves és tanító is. Az egyletben pártpolitikát nem lehetett folytatni. Tisztikarát a fővédnök (a mindenkori kalocsai érsek), az egyházi elnök (plébános), a világi elnök, három alelnök, ügyvezető elnök, pénztáros, háznagyjegyző, ügyész alkotta. A 14 választmányi tagon kívül „Ifjúsági választmány" is működött, mely két dékánból és 6 tagból állt. Hetente gyűléseket tartottak. Főleg a téli hónapok programjai ismertek a
