Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

Bevezető

Bevezető A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára őrzi mindazokat a levéltári fondokat amelyek a hajdani közigazgatási egység, a Kiskun Kerület iratanyagából megmaradtak. Ebben a levéltári segédletben, melyet most a kutatók asztalára teszünk a Jászkun Kerület Kiskun Kerületének és a kiskun településeknek az 1848-1876 közötti időszakban keletkezett, levéltárunkba került iratanyagát mutatjuk be. A Kiskun Kerület kerületi igazgatási szervezete és területének ezen a néven történő összekapcsolása a XVI. századra alakult ki. A XVI. században a török hódoltság és a Habsburg királyság idején a jászok és kunok területének nagyobb része török uralom alá került. A török uralom alatti évtizedekben jelentős népességi arányeltolódás történt a tiszántúlon élö kunok javára. E népességi arányeltolódás tükröződött a kunok lakta országrészek elnevezésében is. A Duna-Tisza közén élö kunokat a kiskun, területüket a Kiskunság elnevezéssel különböztették meg. A Kiskunságba: Halas, Kecskemét és Mizse székbe ekkor 44 község tartozott. A községszervezet és a még létező székszervezet bizonyos ideig együtt élt. Végleges elválásuk a török igazgatás ideje alatt következett be. Adóztatásuk 1541-ig a budai udvarbíró felügyelete alá tartozott, de 1548-tól az uralkodó az egri várnak adta a jogot, s a beszedett jövedelmeket a vár fenntartására rendelte. Az 1570-es egri dézsmajegyzék négy külön kiskun széket nevez meg: Mizsét, Kisszállást, Lajost és Szabadszállást. Halas nem szerepelt a jegyzékben, mert 15611691-ig a Paksy család magánföldesúri uralma alá tartozott. Eger eleste után a pozsonyi kamara a legdélebbi magyar erődre, Vácra bízta a kun koronabirtok kezelését. A vármegyék is kiterjesztették hatalmukat a velük szomszédos területre, a Kiskunságot Pest-Pilis-Solt vármegye igyekezett bekebelezni. A török megszállás és a vármegyei hatás következményeként bekövetkezett a kunok elmagyarosodása és egy új közigazgatási és jogszolgáltatási rend kialakulása. Az új jogszolgáltatási és igazgatási rend kialakulásának legfontosabb állomása az első nádori főkapitány kinevezése volt, akinek bíráskodási jogát az 1630:43. tc. is megerősítette. Ez a törvénycikk még nem jászkun főkapitányról rendelkezett, hanem a kunok kapitányáról, aki a kunokat és a jászokat elítélheti, mégis e törvénycikktől származtathatjuk a kunok és jászok jogszolgáltatásának szoros összekapcsolását, amely gyakorlatot az ettől kezdve elfogadott jászkun nádori főkapitány elnevezés is tükröz. Az adózás rendezésére és a vármegyéktől történő függetlenítésére az 1696. évi pozsonyi nádori tanácskozáson elrendelték a nádori porták számának összeírását. Az 1630-ban megkezdődött folyamat a XVIII. század elejére lezárult. Megteremtődtek azok a közjogi feltételek, amelyek a Jászkun Kerület mint politikai egység létrejöttéhez szükségesek voltak.