Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület törvénykezési szervezete 1861-1872
A törvényszéktől megküldött ügyiratok sorozatában többnyire ítéletek találhatók, amelyeket a kapitány megőrzött, de nem iktatott újra saját fenyítő iratai közé. Kutatásuk csak átlapozással lehetséges. A Jászkun Kerület törvénykezési szervezete 1861-1872 I860, október 20-a után Magyarország s ezen belül a Jászkun Kerület jogszolgáltatási és közigazgatási szervezetében jelentős változások történtek. Az Októberi diploma értelmében az 1848 előtti állapotok részleges visszaállítása egy alkotmányosabb korszak ígéretét, az abszolutisztikus kormányzás feladását hordozta magában. A gyakorlati megvalósulást azonban számos szervezeti, alkotmányjogi, helyi önkormányzati és személyi tényező nehezítette. A feloldhatatlan ellentmondások végül elvezettek az Októberi diploma által nyújtott lehetőségek visszavonásához, és az alig egy évig tartó autonóm korszak végéhez. Mindez nem jelentette a jogszolgáltatás átalakítására tett intézkedések visszavonását. E területen olyan jelentős és maradandó változások és szabályozások történtek, amelyek a Jászkun Kerület jogszolgáltatási szervezetét is újra rendezték s a jogszolgáltatás elvi alapjai közé számos polgári elemet iktattak be. Az 1861. tavaszán újjászervezett megyei önkormányzatok tevékenységének kezdete egyben azt is jelentette, hogy az osztrák rendszerű bírósági szervezet helyébe az úgynevezett „alkotmányos" bíróságok léptek. A gyakorlat azonban nagyon gyorsan megmutatta, hogy az 1848. évi áprilisi törvények előtt létezett magyar hatóságok és önkormányzatok működésével, a közben már túlhaladott jogszolgáltatási rendszert csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett összeegyeztetni. Új szabályozásra volt szükség. E feladat megoldására hívták össze 1861. január 23-ra, gróf Apponyi György országbíró elnökletével az Országbírói Értekezletet. Az Országbírói Értekezlet által megalkotott „Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat" (ITSz) a képviselőház 1861. június 22-én, a főrendi ház július 1-én fogadta el. Ezek után az uralkodó is jóváhagyta, de törvényerőre soha nem emelkedett. Ennek ellenére a bírói joggyakorlat az ITSz-ben rögzített elvek szerint működött. Rendelkezéseit és elveit csak az 1868-tól meghozott törvénykezési jogszabályok módosították, illetve iktatták ki a bírósági gyakorlatból. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok „amíg az alkotmányos törvényhozás másként nem rendelkezik" a Jászkun Kerületben is visszaállította az 1848 előtti Az Októberi diploma kiadása.
