Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület törvénykezési szervezete 1861-1872
bíróságokat. A kerületek közgyűlése rendelkezett a peres iratok községek közötti szétosztásáról. A bevégzett perek az illetékes község levéltárába, a folyamatban lévők az alperes községi bíróságának adattak át. Azokat a pereket amelyekben ősiségi kérdés fordult elő, vagy amelyekben az osztrák törvények eltértek a magyartól, felfüggesztették. A kiváltságolt kerületek legfőbb bírói fóruma ismét a Hétszemélyes Tábla lett, ahol a jászkunok kérelmére ügyeiket egy, a jászkun jogban jártas egyén képviselte. Ugyanekkor a községek is visszanyerték első folyamodást! bírósági jogaikat. A rabok és a kerületi börtönök feletti felügyeleti jogot az egyes kerületek kapitányai kapták, akik a feladatot a tiszti ügyészek közreműködésével látták el. Új vívmánya volt az ITSz-nak, hogy rögzítette: többé sem a büntetés módjában, sem annak mértékében nem tehető különbség nemes és nem nemes között. További korszerűsítést jelentett, hogy büntető ügyekben eltörölte a testi fenyítést, kihágási ügyekre azonban továbbra is fenntartotta. Megváltozott a községi bíróságok hatásköre 31 , ugyanis minden vagyoni pert amely nem haladta meg a 60 ft. értékhatárt hozzájuk utaltak. A telekkönyvi hatóságot a Jászkun Kerületben szintén a községi tanácsok gyakorolták. Az egyes helységek tanácstörvényszékei tehát az ITSz elvei szerint ismét elsőfokú ítélő fórummá váltak: a sommás szóbeli perekben, a csőd perekben és telekkönyvi bíróságként is. Az elsőbiróságok tevékenységéhez kapcsolódott az 1840:9. tc. szerint községenként újra szervezett mezei rendőrség. A másodfokú bírói fórum a személyes és birtokviták sommás ügyeiben a Jászkun kerületi törvényszék vagy a Pesti Kerületi Tábla lehetett. Csőd perekben a Jászkun kerületi törvényszékhez, telekkönyvi ügyekben a Jász. a Kiskun, illetve a Nagykun Kerület kapitányi székéhez fellebbezhettek, mint másodfokú bírósághoz. Mindhárom ügycsoportban a Királyi Kúria Hétszemélyes Táblája ítélt legfelső fokon. Sajátossága a Jászkun Kerület jogszolgáltatási szervezetének, hogy a külön kerületi illetve a három kerület központi törvényszéke a tárgyalt ügy természete szerint első és másodfokú bírósági hatáskört is betöltött, de ezektől a bíróságoktól minden esetben közvetlen fellebbezési lehetőség nyílt a Hétszemélyes Táblához. Bizonyos eltérés történt e szervezeti rendszertől a válóperek és a bűnperek esetében. Mindkét pertipusnál a Jászkun Kerület Törvényszéke lett az első fórum, 3° ahonnan másodfokon a Királyi Ítélőtáblához , harmadfokon pedig a Hétszemélyes Táblához fordulhattak jogorvoslatért. Azokban a birtokperekben amelyek mindhárom kerületet érintették, illetve egyes külön felsorolt esetekben pl. felségsértés, a kerületeket és egy vármegyét vagy vármegyéket érintő birtokperekben, stb., az elsőfokú bíróság a Királyi Ítélőtábla lett, ahonnan fellebbezési lehetőség a Hétszemélyes Táblához nyílt, Tehát a Jászkun 30 A Jászkun Kerület külön bíráskodása az 1745. november 22-én királyi szentesítéssel ellátott és az 1751:25.tc.-be beiktatott rendtartás: I., VI.. VIL, IX.. XIV.. XV.. XVII., XXII., és XXIII. cikkeiben lett részletesen szabályozva, lihhez csatlakozott az 1799. évi nádori statútum. 31 Rrröl korábban az 1836:20.tc. 3§-a rendelkezett. ,2 Az ítélőtábla a Kúria országos illetőségű bírósága volt, s részben I. fokú. részben II. fokú bíróságként funkcionált.
