Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

községben erős ellenforradalmi hangulat nyilvánul meg a Magyar Tanácsköztársaság ellen . . . egész nyíltan gyalázzák a Tanácsköztársaságot, annak intézményeit ..." stb.

152 Kiskunfélegyházán ,, . . . egy előre meghirdetett népgyűlésen alig jelenik meg 150—200 ember; a megjelent emberek nagy része is hidegen hallgatja az előadó fejtegetéseit . . . amikor a nemzetközi szocializmus vérvörös lobogója alatt csak 30—40 ember halad — azok is nagyrészt a vezető emberek — addig a templomokban, körmenetekben ezrek és ezrek vesznek részt".

153 A jelentések jórésze a konkrét vagy általános okokat is felsorolja. Lajosmizsén az intéző bizottság önkényeskedése, a rendeletek félremagyarázása ,,. . . idegenítette el az embereket a Tanácsköztársaságtól".

154 A kecskeméti ipari munkások körében a kerékpárok ellenszolgáltatás nélküli rekvirálása okozott kiábrándulást.

155 Kalocsán az apácák és a szerzetesek kilakoltatásának bejelentése mobilizált közel ezer főnyi embert, elsősorban nőt.

156 Az érseki uradalom ipari és mezőgazdasági munkásai a már felemelt munkabéreket kevesellték.

157 A kunszentmiklósi Farkasféle uradalom napszámosai csak kék pénzért voltak hajlandók dolgozni.

168 A kiskunhalasi munkások vonakodtak eleget tenni az általános védkötelezettséget elrendelő kormányzótanácsi utasításnak.

159 A kiskunfélegyházi munkások körében a Cserny-féle különítmény egyik osztagának önkényeskedései okoztak visszatetszést.

160 Az újszászi agrárproletárok a munkanélküliség és a földosztás elmaradása miatt elégedetlenkedtek.

161 A mezővárosok szinte mindegyikében az 1918 nyarát idéző élelmiszerhiány okozott a korábbiakhoz hasonló szociális elégedetlenkedést. Nagykőrösön és Kecskeméten kisebb fajta lázongást, Cegléden pedig az 1918 augusztusihoz hasonló kétnapos tüntetést, sőt fosztogatást.

162 Az ipari és agrármunkásság erősebbgyengébb fokú közömbössége, nem jelentéktelen csoportjainak szociális elégedetlenkedése június közepére-végére hatalmi válságot eredményezett, amely a térség keleti és déli felében a pártvezetőségek, tanácsok és direktóriumok önkéntes vagy kényszerű lemondásában, ill. átszervezésükben vagy átalakításukban nyilvánult meg.

163 A térség nyugati felében pedig, ahol 152 258. és 201. dok. 153 Kurucz János: Megfigyeléseim a félegyházi pártéletről. = Félegyházi Proletár, 1919. június 19—21. fi. évf. 44—40. sz.) 154 238. dok. 155 242. dok. 150 246. dok. 157 232. dok. 158 282. dok. 159 268. dok. 160 224. dok. 161 245. dok. 162 259., 279. és 281. dok. 103 250., 273., 279. és 286. dok.