Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

számottevő katonai alakulatok nem állomásoztak, a vidéki ellenforradalmi mozgalmak legjelentősebbikének, az ún. Duna melléki ellenforradalomnak az akadálytalan — jóllehet időleges — győzelmét tette lehetővé. A Duna melléki ellenforradalom közvetlen oka a Duna—Tisza közi dolgozók általános védkötelezettségét megparancsoló kormányzótanácsi, ill. hadügyi népbiztossági rendelet, valamint a 72 kg-os jövő évi fejadaggal, s az ezzel összefüggésben várható rekvirálásokkal kapcsolatos, a TOG Y-on elhangzott Hamburger-féle referátum volt. Közvetett, távolabbi oka azonban a térség korábban jellemzett június végi osztály-erőviszonyaival magyarázható. Az ellenforradalom vezető erejét és társadalmi bázisát a korábban érintett okok miatt eleve ellenforradalmi vagy ellenforradalmivá lett katonatisztek, karhatalmi és közigazgatási emberek, ill. a birtokos parasztság szolgáltatták. Viszonylag nagy kiterjedését (a Duna bal partján a kalocsai, kiskőrösi, kunszentmiklósi, dunavecsei és ráckevei járásokat, a Duna jobb partján Tolna megye Szekszárdig terjedő keleti részét és Fejér megye dél-keleti csücskét érintette), valamint gyors elterjedését és egyéb ellenforradalmi akciókhoz viszonyított hosszú időtartamát (közel egy hét) az ipari és agrármunkásság proletárdiktatúrához való megváltozott viszonya s a térség június közepi hatalmi-politikai válsága tette lehetővé, ami egyrészt abban nyilvánult meg, hogy az ellenforradalomba az agrár- és kisebb részben az ipari munkásság egy része, sőt néhány vezető is belesodródott, másrészt abban, hogy a tanácsok, direktóriumok, vörös őrségek és a proletárdiktatúrához hű munkásrétegek alig-alig kísérelték meg a mozgalommal való szembeszállást, továbbterjedésének megakadályozását. Több sikertelen kísérlet után a felkelést csak a Budapestről és a Tisza-frontról elvont több zászlóaljnyi reguláris katonai alakulatnak sikerült elfojtani.

164 A június végi hatalmi-politikai válság a Tanácsköztársaság országos és helyi vezetőit egyaránt korábbi politikájuk bizonyos mértékű felülvizsgálatára késztette. Folytatódott (Apostagon, Hartán, Kalocsán, Űjkécskén stb.) a tanácsok és direktóriumok átszervezése.

165 Kecskemét javaslatot tett a haszonbérleti szerződések megújítására.

166 A Népgazdasági Tanács Földművelésügyi Főosztálya Duna—-Tisza közi farmgazdaságok szervezését kezdte meg.

167 Fokozták a tájékozatlan munkásrétegek felvilágosítására irányuló erőfeszítéseket, fejleszteni próbálták a szervezett munkásság ideológiai felkészültségét.

168 A Dunavecsei Járási Direktórium a ren164 284—285., 288., 294., és 312. dok. Részletesen ROMSICS Ignác: A Duna melléki ellenforradalom történett 108 p. (Kézirat.) 105 289., 297., 308. és 309. dok. 160 B-KmL. Kecskemét. Polgármester ir. 15 532/1919. sz. 167 303. dok. 168 301. és 304. dok.