Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

része volt. Duna—Tisza köze ugyanis a 133 nap alatt mindvégig front mögötti területnek számított. Délen a demarkációs vonal, keleten a tiszai front határolta, melynek következtében előbb hadosztálynyi, majd a hadsereg átszervezése, a román támadás megindulása után hadtestnyi katonaság állomásozott a déli és keleti részeken.

141 Ez pedig azt jelentette, hogy az ajándékozás-önkéntesség formájában előbb teljesített, később néhol megtagadott •—lényegében nem súlyos —élelmiszer- és állatbegyűjtés

142 mellett a térség birtokos parasztsága e hadosztálynyi, majd hadtestnyi katonaság anyagi utánpótlását is biztosítani kényszerült. A ,,Déli Hadsereg Főparancsnoksága" már március végén vágóállatokat és élelmiszereket kért a kiskunhalasi Direktóriumtól.

143 Április 2-án a Duna—Tisza közén állomásozó alakulatok parancsnoka jelentette be, hogy a szükséges élelmiszereket — igaz nem ellenszolgáltatás nélkül —a térségből kívánja beszerezni.

144 Április végén Ceglédet és környékét is hadtápterületté nyilvánították.

145 A katonaság hivatalos bevásárlóinak élelmiszer, ló és szarvasmarha begyűjtése, kocsik igénybevétele végigkísérte a 133 napot. Bár ezek formálisan nem rekvirálások voltak, ténylegesen mégis a háborús évekre emlékeztették a birtokos parasztságot, mert a hadsereg bevásárlói általában fehér pénzzel fizettek.

146 Ezen túlmenően a frontok hátsó vonalaiba vont vagy pihenőbe küldött csapatok esetenként jogtalanul és ellenszolgáltatás nélkül is rekviráltak.

147 Mindezek miatt április végére, május elejére a birtokos parasztság nagyobb része is az ellenzéki magatartás álláspontjára helyezkedett. Az osztály-erőviszonyok eltolódását tükrözték az április második és május első felében megjelenő, jobbára még elszigetelt, ill. egy-egy település néhány emberére korlátozódó ellenforradalmi megmozdulások (április végén Kecskemét környékén, május első hetében az abonyi járásban, Prónayfalván és Soltvadkerten; május 15-én Nádudvaron, május 19-én Kalocsán és Szegedalsóközponton stb.). Ezen akciók élén változatlanul az aktív katonatisztek és a volt közigazgatási és államvédelmi apparátus exponensei, a jegyző, a számvevő, rendőr, csendőr, katonatisztek, néhol a pap álltak.

148 Elszigeteltségükből egyenlőre csak ritkán, áprilisban egyetlen alkalommal, Kecskemét környékén sikerült kitörniük, ahol a város és környéke foglalkozásszerkezeti viszonyain alapuló relatíve differenciált társadalom (egyrészről 141 180. és 196. dok. 142 207., 214., 227. és 260. dok. 143 182. dok. 144 187. dok. 145 223. dok. 146 211., 228., 242., 252., 271., 280. és 300. dok. 147 244. és 256. dok. 148 213., 246., 249., és 251. dok. valamint PIA. 609. f. 8/85. o.e. 1—8. p.