Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

sán, ingyenes és nyilvános hangversenyek szervezésén, a szocialista sajtó megteremtésén stb. át a sporttelepek létesítéséig a művelődésügy minden ágát érintette.

128 E zömükben hosszú távú, s inkább csak a jövőben kamatozó intézkedések mellett a központi és helyi tanácsszervek gyökeresen új szociálpolitikát dolgoztak ki, amelynek lényege az agrár és ipari munkásság helyzetének, életkörülményeinek a javítása volt. A központi, egész országra érvényes szociálpolitikai intézkedések közül kiemelkedik a proletariátus munkabérreformja, s a kistisztviselők és a közalkalmazottak munkabérének emelése. A bérek mellett a mezőgazdasági munkásság egyéb juttatásainak mértéke is növekedett. Teljesült az ipari munkások régi követelése : a nyolcórás munkanap bevezetése.

129 Ezen alapvető szociálpolitikai intézkedések a helyi szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelően további részintézkedésekkel egészültek ki. Kecskeméten gondoskodtak az egészségtelen körülmények között élő munkások átköltöztetéséről (március 26-án

Î),

130 ugyanott lefoglalták a cukrászsüteményeket, s megvendégelték a proletárgyermekeket,

131 Kecelen közlegelőket létesítettek a szegényebb állattartók részére s megszüntették a lakásínséget.

132 Újkécskén munkásotthont, Kiskunfélegyházán tüdőbeteg-gondozó intézetet és kórházat létesítettek.

133 Kecskeméten csecsemő- és gyermekkórház felállítását tervezték.

134 Kiskunhalason gondoskodtak róla, hogy a sóstói gyógyfürdőbe elsősorban proletárok kapjanak beutalót.

135 Az egyéni kezdeményezések természetesen inkább a mezővárosok vezetőit jellemezték. A kisebb települések gyakran megelégedtek a központi intézkedések végrehajtásával, néhol, különösen a jegyzők és a birtokos parasztság befolyása alatt működő tanácsok igazgatta falvakban (pl. Páhin és több kunszentmiklósi járásba tartozó településben) a bizottságok megalakításával.

136 E konceptuális gazdaságpolitika és különösen a legszegényebb rétegeket segítő szociálpolitika ragyogó távlati perspektívákat villantott fel, s az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére is ideiglenesen képes volt az ipari és agrármunkásság életszínvonalának emelésére. S ha áldozatvállalási készségüket tekintve mutatkoztak is bajok (pl. hadseregszervezés), a Forradalmi Kormányzótanácsnak és a helyi tanácsszerveknek ezek az intézkedései egészében véve biztosították, hogy a Duna—Tisza közi agrár- és ipari 128 100., 171., 172., 181., 184., 186., 195., 204., 222., 266., 269., 274. és 277. dok. 129 232. dok.; vö. HAJDÚ, 1909. 387—398. p. 130 167. dok. 131 174. dok. 132 210. dok. 133 215. és 265. dok. 134 293. dok. 135 B-KmL. Kiskunhalas. Munkás-, Katona- és Földművestanács Intéző Bizottságának jkv.-e. (számozatlan.) 136 301. dok. és PmL. PPSKk Vm. Alispánjának ír. TAGYOB. Kunszentmiklósi járás.