Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

sőt Dömsödön egy-két emberre korlátozódó nyílt összeütközésre is sor került.

122 Mindezek nem zavarták a tanácsrendszer teljes kiépítését. A falusi és városi tanácsok rendszerének kiépülése után április közepére a járási, megyei és országos tanács [ok] küldötteit és tagjait is megválasztották

123 s létrejöttek a szocialista állam igazságszolgáltató szervei, a forradalmi törvényszékek is.

124 A rövidesen meginduló román támadás és az áprilisban már jelentkező, de még mindig nem általános és nem hatékony ellenforradalmi mozgalmak ellenére április második felét és május nagyobb részét alapvetően a létrejött tanácsrendszer ipari és agrármunkásságra támaszkodó békés építő munkája, s az országot átstrukturáló intézkedések realizálása jellemezte. A Forradalmi Kormányzótanács, ill. a helyi tanácsszervek április—májusi munkájának leglényegesebb része a legfontosabb termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele volt. Minden megváltás nélkül kisajátították a 20 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemeket (néhol, pl. Kalocsán a kisebbeket is), a pénzintézeteket, Kecskeméten és Cegléden a bérházakat is. A nagyobb kereskedéseket és szolgáltató egységeket államosították, a kisebbek készleteit zár alá vették. Szocializálták a 100 holdon felüli földbirtokokat és a 10 holdon felüli szőlőbirtokokat; a kisajátított földeken állami gazdaságokat vagy termelőszövetkezeteket létesítettek. Szocializálták többek között a kalocsai érsekségnek a megyére eső 63 753 kat. h. nagyságú birtokát és a pusztavacsi 16 000 kat. holdas Coburg-féle birtokot. A megye mintegy 600 000 kat. holdnyi termőterületéből a május közepéig szervezett termelőszövetkezetek kezén volt 30 000 kat. hold.

125 A megyei Direktórium Műszaki Hivatalának irányításával nagyszabású, inkább a jövő szempontjából jelentős műszaki munkálatok kezdődtek, melyek részint egy korszerűbb infrastruktúra kialakítását, részint a vadvizek lecsapolásával a termőterület növelését célozták.

126 Ilyen tervek foglalkoztatták Kecskemét vezetőit is.

127 Hasonlóképpen impozáns volt a megyei és városi vezetők művelődéspolitikai koncepciója is, amely az oktatásügy korszerűsítésétől (iskolák államosítása, az iskolaköteles korhatár felemelése 10-ről 14 évre, nyitott oktatás-intézményi struktúra, gyógypedagógiai iskolák létesítése, tanfolyamok szervezése analfabéták számára stb.) a műkincsek múzeumba szállítá122 194., 198., 209. dok.; Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 243—244. p. (188. dok.); PIA. 603. f. 0/26. ő. e. 362. p. (Sükösd); uo. 009. f. 1/1919—213. o.e. 1. és 11. p. (Dömsöü); ROMSICS, 1975. 337. p. 123 Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 274—279. p. (213. dok.) és VÍGH, 63—68. p. 124 201. dok. 125 191., 219., 232.. 237., 263., 266., 269. és 271. dok. 126 271. dok.; vö. VlGH, 113—114. p. 127 200. dok.