Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)
tanácsok nem megfelelő összetételének alapvető oka a Duna—Tisza közi falusi és falusias mezővárosi agrár- és ipari munkásság relatív politikai felkészületlensége volt. Ami ezúttal —vármegyén belül maradva —konkrétan abban nyilvánult meg, hogy az agrárszocializmussal kevésbé kapcsolatba kerülő, a politikai jogok gyakorlására kevésbé érett Duna—Tisza közi agrárproletár az iparvidékek, pl. Pest szellemi kisugárzása alatt formálódó főváros környéki megfelelőjéhez képest ugyanúgy kevésbé értette meg a tanácsválasztások fontosságát, merte vagy akarta választójogát gyakorolni, ill. — a birtokos parasztság rovására — a falu hagyományos uralmi struktúráját felszámolni, ahogy a tulajdont jobban tisztelő, arra inkább törekvő, politikai érettség és szervezettség szempontjából szegényesebb múltra visszatekintő félegyházi, kecskeméti stb. kisipari munkás választási aktivitása és eredményessége is elmaradt radikálisabb, a 90-es évek elejétől szervezett gyári munkás társáé mellett. 121 A végeredményhez ezek mellett hozzájárultak a helyi politika korábbi irányítói is, akik szemében a választási rendelet és helyi propagandája nyilvánvalóvá tette korábbi sejtésüket: az új hatalom nem tart igényt rájuk, alapvetően az agrár és ipari munkásságra, ill. a szimpatizáns értelmiségre kíván támaszkodni. S bár átfogó és jelentősebb ellenforradalmi mozgalom még most sem bontakozott ki, néhol, elsősorban ott, ahol hatalmuk változatlan biztosítására való törekvés ellenállásba ütközött, papok, apácák, jegyzők és kisgazdák vezetésével megkísérelték a választások bojkottálását, a szavazócédulák meghamisítását (Sükösd), ellenlistát készítettek (Dunapataj), ellenforradalmi tartalmú röpcédulákat terjesztettek (Kalocsa), 121 Az áprilisi tanáesválasztásokról írottak lényegében Az áprilisi tanácsválasztások Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében —• az egzakt források tükrében című tanulmányunkon (közli : Bács-Kiskun megye múltjából — I. Kecskemét. 1975. 221—248. p.) alapulnak. A tanácsok és direktóriumok összetételére vonatkozó, egzakt forrásokon alapuló megállapításainkkal egybehangzó szöveges forrásokra, ill. a tanácsok átalakítására lásd PIA. 003. f. 0/20. o.e. 92., 132—134., 130. és 302— 363. p.; PmL. PPSKk Vm. Direktóriumának ein. ir. 83., 109. és 311. p. uo. PPSKk Vm. Alispánjának ir. TAGYOB. Kunszentmiklósi járás.; ÁÁM. A/50—09. sz. 3. p.; uo. A/44—09. sz.; PmL. Krónikák. 101/1. sz. 8. p.; Kapcsoló, 1909. március 15. (IV. évf. 0. sz.) 3. p. — Fekete Béla volt politikai megbízott visszaemlékezése.; Kalocsai Néplap, 1919. április 12. (XLIII. évf. Kend. kiad.) 2. p.; PmL. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ír. Jelentések, Kalocsa. Idézhetjük a megye kormányzótanácsi megbízottjának véleményét, aki az Intéző Bizottság május 10-i ülésén ezeket mondta: ,,.. . a legtöbb helyen nem azokból az elemekből alakultak (értsd: tanácsok, direktóriumok — R. I.), amelyekből alakulniuk kellett volna, hanem legtöbb helyen a kisgazdákból s az intelligencia egy részéből". (PmL. l^SKk Vm. Munkás-, Katona- és Földmfivestanács Intéző Bizottságának május 10-i jkv-e.) S végül utalhatunk a március végén, április elején Duna—Tisza közi toborzó és ellenőrző körúton tartózkodó Sinkó Ervin elveszett jelentésének vonatkozó részletére, amit Az útban így ad vissza: ,,A munkástanácsok — különösen az első időben — a személyi indulatok korlátlan kiélési lehetőségével azonosították a diktatúrát és telve voltak polgári elemekkel. Össze-vissza intézkedések, hatalmi túlkapások régi ellenségek rovására: ez volt az általános vidéki kép, ezt találtam majdnem mindenütt". (SINKŐ Ervin: Az út. Gépirat a zágrábi JAZU Irodalom- és Színháztörténeti Intézetében. Idézi BOSNYÁK István: Etika és Forradalom. Sinkó Ervin, 191G—1919. V.: Etika és reálpolitika. 1974/7—8. sz. 858—877. p. 860. old.)
