Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

hogy a megye északi részéhez viszonyítva, ahol a megválasztott tanácsok összetétele lényegében a Forradalmi Kormányzótanács elgondolásának megfelelően alakult, a Duna—Tisza közén ez sem nevezhető ideálisnak. A térségben megválasztott összes tanács összes tagjának társadalmi helyzete szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Város Falu Ipari és agrár munkás ipari munkás és vagyontalan kisiparos 28,12 12,60 napszámos és mg. cseléd 25,00 27,06 törpebirtokos 17,88 24,05 egyéb (htb. útkaparó, mezőőr stb.) 3,44 2,39 együtt 74,46 66,12 Értelmiségi 9,69 4,17 Birtokos paraszt kisparaszt (5—10 kat. h.) 5,38 11,36 középparaszt (10—20 kat. h.) 2,80 8,58 középparaszt (20—50 kat. h.) 1,83 4,25 gazdagparaszt (50 kat. h. fölött) 0,96 1,31 együtt 10,99 25,52 Egyéb vörösőr és vöröskatona 2,26 0,85 vagyonos kiskereskedő és iparos 1,18 1,16 volt közigazgatási alk. (jegyző, csendőr) 1,40 2,16 A százalékos adatokat szavakra fordítva megállapíthatjuk, hogy a Duna —Tisza közi városokban a tanácstagok 1/4-e agrárproletár volt, akik a szintén jelentős számú törpebirtokosokkal együtt a tanácstagok közel felét tették ki. Az iparban és forgalomban foglalkoztatottak, akik itt túlnyomó többségben ipari munkásokat, s nem kisiparosokat jelentenek, részesedése meghaladta az 1/4-et. Egyéb rétegek közül a birtokos parasztságnak és az