Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

életének is fontos tényezői voltak. Az ipari és agrármunkásság szociális elégedetlenkedésére támaszkodva eredményes harcot folytattak a közigazgatás átalakításáért. Harcukat a mezővárosokban teljes, a falusias mezővárosokban részleges siker koronázta. A szocialista forradalom gyors lehetőségét azonban elutasították, az ezzel a programmal jelentkező kommunistákat élesen bírálták. A polgári pártok által tömörített, frissen szervezett (Kisgazdapárt) vagy szervezetlen városi és falusi középrétegek kisebb aktivitást mutattak, számuk azonban jóval felülmúlta a szociáldemokratákét. Alapvető érdekeik veszélyeztetése esetén csupán idő és helyzet kérdése lehetett, hogy egyes rétegeik hol és mennyiben válnak az ipari és agrármunkásság számban is jelentős aktív ellenlábasaivá. 3. A baloldali szociáldemokraták szervezeti leválasztódása csak Kiskunhalason történt meg, a KMP-nek csak itt alakult helyi szervezete. Az eddig feltárt források szerint titkos kommunista sejtek is csak Kecskeméten működtek. Mindezek miatt a szocialista forradalom győzelmének híre meglepte, váratlanul érte, a kisebb településekben pedig felkészületlenül találta a itteni munkásságot és vezetőit. * ,,Mint derült égből a villámcsapás, úgy ért bennünket ... a »Mindenkihez« c. kiáltvány" — emlékezik vissza Nagy Tamás, a lajosmizsei szociáldemokrata pártszervezet titkára, az alsódabasi járás Intéző Bizottságának vezetője a Berinkey-kormánynak a Vix-jegyzék átadását követő lemondására és a fuzionált szociáldemokratákból és kommunistákból alakult Forradalmi Kormányzótanács hatalomátvételére.

112 Bizonyos, hogy a mezővárosok, elsősorban Kecskemét és Kiskunhalas vonatkozásában Nagy Tamás megállapítása alatt inkább váratlanság és nem felkészületlenség értendő. A térség egészét tekintve azonban a proletárdiktatúra első két hetének eseményei, mindenekelőtt a munkás-, katona- és paraszttanácsok megalakulásának körülményei és vontatottsága igazolják megállapítását. Kecskeméten és Kiskunhalas kivételével a térség rendezett tanácsú városaiban már március 22-én megalakultak a szocialista forradalom hatalmi szervei. Kiskunhalason március 24-ig a szociáldemokrata Munkástanács működött ilyen minőségben. A falusias mezővárosokban és a városokhoz közel fekvő községekben általában 23—24-én került sor hatalomátvételre, a kisebb, tájékozatlanabb és felkészületlenebb településekben (pl. Gyón Kiskőrös környéke, Szánk stb.) azonban március végéig, április elejéig 112 SÁPI, 194. p.