Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)
elhúzódott a Tanácsköztársaság helyi szerveinek megalakulása. Ezekben a településekben sem a belügyi népbiztos március 26-i határozott és egyértelmű utasítása (,,... elrendeljük, hogy a községi elöljáróságok és képviselőtestületek működésüket haladéktalanul szüntessék be."), sem a városokból kirajzó politikai megbízottak tevékenysége nem volt felesleges. A mezővárosok többségében (Kecskemét, Kiskunhalas, Cegléd) a hazatért orosz hadifoglyok és a baloldali szociáldemokraták kisebb-nagyobb csoportjai a budapesti események hallatán azonnal és maguk mondták ki a hatalomátvételt, a tanácsszerveket szintén maguk közül választották. Kiskunfélegyházán és általában a falusias mezővárosokban (pl. Izsák, Szabadszállás) népgyűléseket hívtak össze, amelyeken nyílt vagy titkos szavazással, ill, közfelkiáltással a megjelentek választották meg a tanácsok és a direktóriumok tagjait. A falvak jó részében pedig a városokból kirajzó politikai megbízottak agitációjára volt szükség ahhoz, hogy a régi közigazgatást újjal váltsák fel. A tanácsszervek összetételéről nincs pontos képünk. Tudjuk, hogy a mezővárosok tanácsaiban az agrár- és ipari munkásság szociáldemokrata vezetői és tagtársai révén döntő túlsúlyban képviseltette magát. Ugyanakkor részleges adatok alapján úgy látjuk, hogy a kisebb településekben a birtokos parasztság exponenseit, s néhol a papot és a jegyzőt is beválasztották a tanácsokba és direktóriumokba. Hatáskör szempontjából a tanácsok a képviselőtestületek, a direktóriumok az elöljáróságok jogutódjai lettek. Érvényesült egy olyan tendencia is (pl. Kecskeméten, Kiskunhalason, Kalocsán stb.) hogy a direktóriumok csak a politikai irányításra tartottak igényt, s a mindennapi közigazgatás apró-cseprő teendőit — természetesen ellenőrzés mellett — hivatalnokokként és hivatalvezetőkként (jegyző és polgármester) a régi elöljárók intézték. A volt közigazgatási ügyosztályok ellenőrzésére és politikai irányítására a háromtagú kecskeméti Direktóriumnak 15 tagú szakreferens gárdája volt, amelyet népbiztosok tanácsának neveztek. 113 Március végén, április elején — lényegében a régi karhatalmi alakulatok (nemzetőrség, csendőrség, rendőrség) átvételével — megszerveződtek a vörös őrségek, a rendszer fegyveres támaszai. 114 Egy-két nappal a forradalom győzelme után kezdődött meg a Vörös Hadsereg toborzása is. Bár a térség ifjúmunkásai, diákjai, régebb óta szervezett munkásai, munkanélküli agrárproletárjai, s különösen a bácskai menekültek közül szép számmal jelentkeztek a Tanácsköztársaság védelmére, a lakosság túlnyomó többségét kitevő parasztság (beleértve az agrár 113 158., 159., 161., 162—163., 169—170., 176—178. dok., valamint Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919. 189—191. p. és 197. p. (140. és 146. dok.) 114 203. és 240. dok.
