Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

kultak, a Duna—Tisza közén azonban lassan haladt a pártépítés munkája. Tudunk arról, hogy 1919 márciusában kommunista agitátorok jártak Lajosmizse környékén,

108 hogy egyes kecskeméti szociáldemokratáknak kiépített és rendszeres kapcsolatuk volt budapesti kommunistákkal, s hogy — jelentős mértékben a Kecskeméten többször megforduló Rákosi Mátyás agitációjának eredményeként — a február—márciusi népgyűléseken szembe is szálltak a hivatalos irányvonalat követő szociáldemokrata pártvezérekkel.

109 Egészében véve azonban nem állítható, hogy a térség agrár- és ipari munkásságának körében, főleg a falusias mezővárosokban és a falvakban komolyan ismertté vált volna a forradalom továbbfejlesztésének bolsevista teóriája, s — különösen —, hogy már mácius 21. előtt számottevő tömegek sorakoztak volna fel eme elgondolás mögé. A mezővárosokban jelentkező nyílt vagy konspirativ szervezkedés csupán Kiskunhalason vezetett a párt helyi szervezetének megalakításához, s a kommunista program ismertetésére és népszerűsítésére hivatott legális kommunista népgyűlések tartásához. A pártalakulás időpontja február 3., a szervezet titkára Hódy Géza szegedi festő, Szovjet-Oroszországból hazatért hadifogoly.

110 Kecskeméten szintén volt orosz hadifoglyok (Hajma József, Richter Ármin, Németh László) és a baloldali fordulatra gondolatilag is érett, a KMP pesti központjával és a fiatal baloldali galileistákkal szorosabb kapcsolatban álló jól informált jogtanár, Buday Dezső készültek március 21-re. Valószínű, hogy a szocialista társadalmi rend, konkrétan az orosz forradalom ragyogó perspektíváit felvillantó, a Kecskeméti Lapok-ban közölt aláírás nélküli vezércikk szerzőjében is Budayt tisztelhetjük.

111 A térség 1919. január—márciusi politikai viszonyainak összegzéseként megállapíthatjuk, hogy 1. A polgári demokratikus forradalmat jobbról bíráló csoportok az aktív fellépésig, a nyílt ellenforradalmi akciókig nem jutottak el. Ennek legfontosabb oka tömegbázisuk szerénysége és szervezetlenségük volt, amelyeken viszont programjuk és céljaik miatt képtelenek voltak változtatni. 2. A polgári demokratikus átalakulás politikai bázisaként felfogható, társadalmi bázisukat és ebből következő programjukat tekintve egyaránt heterogén pártalakulások közül a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei a mezővárosokban a legharcosabb, legmozgékonyabb és látszólag legerősebb hatalmi tényezővé nőtték ki magukat, s a falusias mezővárosok politikai 108 Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 176. p. (133. dok.) 109 Uo. 137—138. p. (95. dok.) valamint B-KmL. Tóth László Hagyaték. Visszaemlékezés 1918—19-re ét PIA 605. f. 11/29. o.e. 110 144. éa 153. dok.; SZABÓ, 61—62. p. 111 KJM. Buday Dezső Hagyatéka.Levelezése Sisa Miklóssal; BÉKEVARI, 130. p. Az idézett cikkre: 7. dok.