Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)
munkásság és a 19-én reggelre megérkező tengerész különítmény helyre tudta állítani a rendet. 83 A mezővárosok elégedetlenkedő tömegeire támaszkodó szociáldemokrata szervezetek eredményesen harcoltak a november folyamán jogaikban megerősített helyi közigazgatás irányításának átalakításáért. Ez a követelésük lényegében a nemzeti tanácsok háttérbe szorítása óta tartott, igazán hevessé azonban csak 1919 elején vált. Kiskunhalason a Munkástanács január 22-i ülésén vetődött fel egy új közigazgatási szerv létesítésének a gondolata, mert ,,. . .a képviselőtestület idejét múlta, a néptanács nem a közszellemben működik". 84 Január 10-én a szociáldemokrata Bódy János javasolta a Kecskeméti Nemzeti Tanácsnak, hogy ,,. . .keresse meg a Nemzeti Tanács a th. bizottságot aziránt, hogy mondja ki feloszlatását". Bódy javaslatát —hoszszas huzavona után — a testület végül magáévá tette. 85 A kiskunfélegyházi szociáldemokraták január 19-i ülésükön a képviselőtestület azonnali feloszlatását, s a városi tanács hat szociáldemokrata munkással való kiegészítését követelték. 86 A január 18-án ugyanitt megalakult Munkástanács magának vindikálta a közélelmezés vezetésének jogát, s büntetés terhe mellett megtiltotta az élelmiszerek elszállítását. 87 A szociáldemokraták megnövekedett mezővárosi hatalmára jellemző, hogy maguk a régi közigazgatás vezetői is a munkásszervezet követeléseinek teljesítését kérték a kormánytól és a vármegyétől. A vármegye főispán-kormánybiztosához intézett feliratában Kecskemét polgármestere egyértelműen a Nemzeti Tanács fenti határozata mellett állt ki. 88 Kiskunhalas polgármestere szintén kijelentette: a városi képviselőtestület újjáalakítására irányuló törekvéseket az elöljáróság is támogatja, 89 S bár Kiskunfélegyháza vezetői elutasították a szociáldemokraták hasonló követelését 90 , a február 18-i megmozdulás idején megmutatkozott, hogy a tömeg megfékezésére és fékentartására csak a szociáldemokraták képesek: a rendet a Munkástanács felfegyverzett emberei állították helyre. 91 A szociáldemokrata követelések világossá tették a kormány előtt, hogy a közigazgatás átalakítása Budapest után a törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban sem halasztható tovább. Az ideiglenes néptanácsokról szóló törvénycikk ezt a felismerést tükrözte. Március 21-ig négy Duna—Tisza közi mezőváros, Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza ideig83 131. dok. 84 98. dok. 85 102. dok. 86 111. dok. 87 110. dok. 88 97. dok. 89 108. dok. 90 111. dok. 91 131. dok.
