Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

a nélkülöző lakosság és elsősorban a mezővárosi agrár- és ipari munkásság ellátása minden háborús évnél elviselhetetlenebbé vált. A november ele­jén kiosztott élelmiszerek hamar elfogytak : a legszegényebb családok gyak­ran éheztek. Az élelmiszerek mellett hiány volt az egyéb alapvető közszük­ségleti cikkekben, tűzifában, szénben, petróleumban, ruhában és cipőben is. 76 A Dunapataji Nemzeti Tanácshoz intézett másfél száz november—de­cemberi kérvény és panaszlevél közül közöltek megrendítő dokumentumai a legszegényebb néprétegek szociális helyzetének. ,,. . .50 éves vagyok 6 tod magammal 1916-ban bevonultam katonának, azóta nem kerestem a csalá­domnak kenyeret, most haza tértem télnek szömbe, nincs se kenyerem, se tűzre valóm, se ruházatom. . .", ,,. . .én Nédo Józsefné itten vagyok 4 ma­gammal és nincsen kenyerem, nincsen tűzre valóm, majd meg fagyok gyer­mekeiméi. . ." stb. 77 Fokozta a nehézségeket, hogy a téli időszak s a munka­adók által zavarosnak minősített helyzet miatt a leszerelt földmunkásság munkát sem igen talált. Számuk a nemzetőrségek lefegyverzésével és elbo­csátásával tovább növekedett 78 , a mezővárosokban ezrekre rúgott. 79 1919 februárjától — ráadásul — megszűntek az addig fizetett hadisegélyek. 80 S bár a békeévekhez képest a városi középrétegek életszínvonala is csökkent, az agrár- és ipari munkássághoz képest a birtokos parasztsággal egyetem­ben feltűnően jobban éltek, ami a megváltozott helyzetben nemcsak irritál­ta, hanem mozgósította is a proletár tömegeket. Dühük és elkeseredésük elsősorban a kereskedők és a háborús évekhez képest összetételüket és az ügyintézés mechanizmusát tekintve is alapvetően változatlan közigazgatási apparátus ellen irányult, amely a gazdagok megadóztatásával, s a helyzet radikális javításával csak egy-két helyen kísérletezett, s a vagyonos rétegek ellenállása miatt ott sem mindig sikerrel. 81 Egy-két nem jelentős zendüléstől és mozgolódástól (Kalocsa, Kiskunmajsa, Jánoshalma) 82 eltekintve az 1918 nyarára emlékeztető több száz főt mozgató és hosszabb ideig tartó szociális tömegmegmozdulásra azonban csak Kiskunfélegyházán került sor. Az ár­viszonyok miatt feldühödött tömeg február 18-án délután behatolt az egyik ruhakereskedő üzletébe és kifosztotta. A kivezényelt készültség és a fegyvert szerzett tömeg összecsapása az utóbbiak javára dőlt el. Az éjszaka folyamán további rablások fordultak elő, azonban a felfegyverzett szociáldemokrata 76 51., 67., 71., 82. és 137. dok. 77 75. dok. 78 Uo. 79 134. dok. 80 94. dok. 81 88. és 98. dok. 82 78.. 137. és 139. dok., valamint ROMSICS, 1975. 329. p.

Next

/
Thumbnails
Contents