Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

száma fokozatosan csökkent, míg nem sor került az eddig a helyi tanácsoktól függő egységek feloszlatására, ill. átszervezésükre és központi irányításuk bevezetésére, valamint a díjazás nélküli polgárőrségek felállítására.

47 A nemzetőrségek felállítása és működtetésük mellett a nemzeti tanácsok egyéb november elején kiadott utasítása.!, ill egész tevékenységük a fenti tömegmozgalmak lecsillapítását célozta. Helyesen határozva meg a lázongás jellegét, részint gondoskodtak a lakosság előtt népszerűtlen közigazgatási vezetők felelősségre vonásáról, szükség esetén lemond áfásukról, részint rövid távú intézkedésekkel és tüneti kezelésként enyhíteni igyekeztek a szociális feszültségeken. Cegléden pl. ,, . . . a közönség megnyugtatására a polgármester, valamint a közellátást és közrendet intéző tisztviselők, akik a régi rendszer rendeleteinek végrehajtásával a város közönsége egy részének rokonszenvét nem élvezik, beadták lemondásukat.'*

48 Abonyban, ahol erre nem voltak hajlandók, a Nemzeti Tanács végezte el a tisztogatást.

49 A Kalocsai Nemzeti Tanács felemelte a fejkvótát, s az egész évi liszt- és gabonajárandóságot kiosztotta.

50 Hasonló intézkedések történtek a legtöbb településben, pl. Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Bácsalmáson, Akasztón, stb.

51 Céljaik realizálása érdekében nem riadtak vissza a tanácsok olyan utólag jogtalannak minősített intézkedésektől sem, mint a vasúton szállított élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek lefoglalása. A Soltvadkerti Nemzeti Tanács ezt magyarázó mondatai az élet-, tulajdon- és vagyonbiztonságot egyébként fontosnak tartó tanácsok elhatározó motívumaira mutatnak rá: ,, . . . a gőzmalom szénhiány miatt a lakosságot liszttel ellátni nem volt képes. A lakosság emiatt zúgolódott és esetleges zavargás megelőztessék a község elöljárósága . . . egy kocsi szenet. . . lefoglalt".

52 A Magyar Nemzeti Tanács, az új kormány és a megyei közigazgatás vezetői a tömegmozgalmak lecsillapításával párhuzamosan egyre inkább arra törekedtek, hogy a nemzeti tanácsok közigazgatási hatalmát megszüntessék. A kormány a november közepétől — jóllehet ideiglenes jelleggel — ismét működni kezdő vagy intenzívebben funkcionáló régi közigazgatási apparátusra támaszkodott. A nemzeti tanácsokban és általában a közigazgatási ügyek intézésében ez némi zavart okozott, néhány nemzeti tanács (kecskeméti, dunapataji, kalocsai) erősebb-gyengébb formában tiltakozott. A nemzeti tanácsok nagyobb része azonban írásos ellenvetés nélkül vette 47 84—85. dok. 48 34. dok. 49 87. dok. 50 63. dok. 51 38., 43., 48., 64. és 71. dok. 52 74. dok.