Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

ellenforradalmi szervezkedés egyik tagja lett.

39 A kisebb települések tanácsai gyakran a főszolgabíró vagy a jegyző befolyása alatt álltak ;

40 a Dunapataji Nemzeti Tanács (tevékenységét lásd később) radikalizmusa a hasonló nagyságrendű települések között egyedülálló. A nemzeti tanácsok megalakulásával párhuzamosan, október 31-től kb. november közepéig a térség egészére kiterjedő tömegmozgalom söpört végig a vidéken. Az ezzel kapcsolatos jelentések és táviratok egyértelműen bizonyítják, hogy jellegét, belső tartalmát tekintve e mozgalmak a korábbi éhségtüntetésekkel mutatnak rokonságot. A tüntetők élén hazatért katonák álltak, nagyszámban voltak közöttük asszonyok. A mozgalom dühe a nyomorúságukat okozó intézkedések végrehajtói, a haditerménybiztosok, s különösen a hatalmukkal korábban nem ritkán visszaélő

41 jegyzők ellen irányult. Utóbbiak többsége menekülni kényszerült; 1919. január 10-én a vármegye 45 jegyzői állása még mindig betöltetlen volt.

42 A tüntetések gyakran fosztogatásokkal, önkényes rekvirálásokkal társultak; néhány haláleset is előfordult.

43 A nemzeti tanácsok november eleji legfontosabb és legsürgetőbb feladatuknak e mozgalmak megfékezését tartották, melyre a korábban kompromittálódott, s október végén, november elején fellazult közigazgatási és karhatalmi apparátus képtelen volt. A legtöbb helyen ezért szervezték meg a nemzetőrségeket, zömmel leszerelt katonákból. November első napjaiban alakultak néhány főből, november közepén településenkénti számuk elérte az összlakosság 2—3 %-át. Létszámuk falvakban 30—100 fő között mozgott, a falusias mezővárosokban meghaladta a 200 főt.

44 A kecskeméti Nemzetőrség legmagasabb létszáma 1132 fő volt.

45 A polgári demokratikus forradalom frissen alakult karhatalmi alakulatai eredményesen léptek fel az október végi és november eleji tömegmozgalommal szemben. A mezővárosokban és a falusias mezővárosokban már november első hetében, kb. 3—4-re megszűntek a lázongások. Az eldugott és nehezebben megközelíthető falvakban és a tanyavilágban ez csak később realizálódott. Kiskőrös környékéről, Peszéradacsról, Hajósról még november 5—7 között is forrongásokról érkeztek hírek.

46 November közepére azonban, legalábbis a felszínen és látszólag ezekben a helyiségekben is helyreállt a rend. Ettől kezdve a nemzetőrségek 39 Lásd a 37. sz. hivatkozás forrásait. 40 35. és 41. dok. 41 6. és 18. dok. 42 72. dok. és Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 109—112. p. (78. dok.) 43 33., 36. és 49. dok. 44 55. dok. 45 69. dok. 46 42., 44. és 45. dok.