Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

lakót elhelyezni nem lehet. Került azonban egy másik. Ez meghallotta amannak az esetét és — abszurdum — arra a módra jelentkezett. Megy a harmadikhoz. Ez volt a kálomista pap, — hogy egyszerűen nevezzem meg a hivatását — aki azt mondotta, hogy neki háromtagú családja és három szobás lakása van. Tehát erre neki szüksége van, és nem ad ágyat. Megmondtam neki őszintén, hogy tessék alávetnie magát, mert ez kötelessége. Nem, semmi körülmények között. Adtam két vörösőrt a bizonyos illető mellé, és az berakodott a szobába. Alig, hogy kihúzta a lábát, az asszonyka megfogta a poggyászt és kiszórta. Kénytelen voltam letartóztatni a papmester urat (Derültség.) rögtön, mert máskülönben nem lett volna lakás. (Derültség.) Ilyenek, és ilyenek fognak lenni azok is, akiket ő tanított, mert azok a polgárok az ő tanítványai. S azok görcsösen ragaszkodnak mindaddig, amíg ki nem döglenek, a magánvagyonhoz és az önrendelkezési joghoz. (Elénk tetszés és taps.) En jótállok érte, hogy mi már megtettük a széles intézkedést a cséplésre vonatkozólag is. Ha bekövetkezik és lezajlik az aratás, még azt sem engedjük meg, hogy ne tudjuk meg előzőleg, hogy néhány lóval nem nyomtat-e az a pasi; mert a közellátás azt is akarja tudni. Én tudom már, mit fognak csinálni. Kimegy éjszaka, és sorba ponyvára kiveri kévénkint, és elviszi a gabonát, és mégis lesz neki gabonája. Tehát a rablók kezében a közvagyont otthagyni halálos bűn és vétek. (Tetszés és taps.) Legyen az övé annyi, amennyit a tíz körmével ő is meg tud munkálni, és éljen belőle úgy, mint a másik. Ha pedig nem akar magánvagyonban gazdálkodni, szabad neki bemenni a termelőszövetkezetbe. (Igaz! Úgy van!) Hogy legyen egy másik élő példa, a húsüzemet olyan szépen tudtuk községesíteni Halason. Volt hét mészáros, akik úgy bojkottálták a várost, ahogy nekik tetszett. Ha akarták, volt hús, ha akarták nem volt; ma volt 12 korona a hús, holnapra lett 20 korona. Egyszer összehívtuk őket értekezletre, hogy ez mégsem megy így, le kell szerelnetek mészárosok. Látták a keserű pirulát, amit eléjük tettünk, be is tettük a szájukba, s le kellett nyelniök, akár mennyire dülledt a szemük. (Derültség.) És máma, mint napi bérmunkások, mint segédek saját boltjukban, saját székükben mérik ki a húst napibér mellett. (Tetszés és taps.) Ugyanígy voltak a csizmadiák és cipészek is. Ezek a segédek a múlt hét folyamán nyújtották az intéző bizottság elé az ő termelőszövetkezeti alapszabályaikat. Mi természetesen meg is adtuk beleegyezésünket, és a legmesszebbmenő támogatásunkat ígértük nekik. Maradt még néhány kismester, aki mindenáron öt-hatszáz vagy ezer koronáért akar majd privátba készíteni valakinek cipőt. De ettől elesett, mert csakis a közellátás útján lehet bőrhöz jutni. A