Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

juk, hogy Kecskemét városa, illetve egész Magyarország mezőgazdasági proletariátusa megkapja az ipari cikkeket is. Ennyit akartam mondani. (Elénk helyeslés és taps.) B. Kovács Sándor: Mélyen tisztelt szovjetgyűlés ! A legszorosabban vett értelemben szorongat bennünket jelenleg az ország gazdasági helyzete. Mindenünnen felhangzik a földmunkások ellen a panasz, hogy nem akarnak eleget dolgozni. Tévedés, sőt ellenkezőleg, mondhatom, hogy Kiskunhalason, ahonnét jöttem, nem hogy nem akarnának dolgozni a munkások, hanem nem akarnak dolgoztatni azok a vámpír kígyók, akiket mint kedves gyermekeket ölel keblére a tanácsköztársaság, akiknek támogatására számít, de akikben nagyon is csalódni fog. (Felkiáltások: Kik azok?) A 100 holdon aluli birtokosok, akik a legveszettebb ellenségei voltak a mezei proletároknak világéletükben. (Taps.) Megállapítottuk az aratásra vonatkozólag a munkabéreket. Napibéreket állapítottunk meg, mert hisz az akkordmunkából már kivettük a részünket eléggé. Most azonban a kisgazdák annak ellenére, hogy a környező városokból és falvakból nem hozhatnak be konkurrens munkásokat, hogy a helyi munkások bérét lenyomhassák, azt mondják: Nem adom ki az aratni valót, a gabonát, hanem learattatom a kanászommal, a szolgálómmal, a béresemmel, a libapásztorommal. És amellett jajgat, suvikol, sóhajtozik a nagybirtokról kirúgott gazdatiszt, aki ott van mint termelési biztos, hogy mi lesz, lerohad a gabona. Nem rohad le! A munkásoktól nem kell félteni, hanem lerohad a parasztoktól. Azokat kell kirúgni kutyába. Mikor tanácsköztársaság van, ha az egyikkel leszámoltunk a magántulajdon dolgában, számoljunk le a másikkal is. (Taps.) Mert a kisgazda sohasem fog belenyugodni, hiába fogjuk őt dédelgetni, hogy a régi rezsim ideje alatt élvezett hatalmi jogait elveszítette. Minden pillanatot felhasznál, hogy azt újólag a kezébe kaphassa. (Úgy van! Ugy van!) Ezt a veszett férget, ezt a rákfenéjét a köztársaságnak ki kell magunk közül tisztítani, ha a köztársaság azt akarja, hogy tiszta gazdasági életet folytathasson. Nyisztor György: Csakhogy nem olyan egyszerű a dolog, mint ahogy elmondja! Kovács Sándor: Bocsánatot kérek, ezt olyan egyszerűen nem lehet innen megállapítani, mint amilyen egyszerűen át lehet ott élni. (Úgy van! Úgy van!) Tudom, hisz én is benne nevelődtem, legyenek tehát egész nyugodtak, hogy én majd nem fogok hazudni. Tudom, hogy egyedül állok, (Elénk fél-