Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

került sor. Október 30-án délután pártközi értekezlet tanácskozik a városházán, ahol kimondják a Kecskeméti Ideiglenes Nemzeti Tanács megalakítását, s nyomtatványt bocsátanak ki, melyben népgyűlést hirdetnek november elsejére. A népgyűlés feladata: a Magyar Nemzeti Tanács „kecskeméti szervének" megalakítása.

36 A térség többi mezővárosában és egyéb településében csak a Károlyikormány kinevezése, ill. a Magyar Nemzeti Tanács október 31-i, a vidéki városokat csatlakozásra felszólító táviratának megérkezése után alakultak meg a polgári demokratikus forradalom hatalmi szervei. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán október 31-én, Cegléden, Nagykőrösön és Kalocsán — jóllehet az előkészületek itt is megtörténtek 31-én —november 1-én.

37 A falusias mezővárosokban, s különösen a községekben és a falvakban a nemzeti tanácsok megalakulása még tovább, kb. november 10-ig húzódott, s előfordult, hogy november második felében vagy éppen decemberben került rá sor — például a Kalocsa melletti Szakmaron.

38 A nemzeti tanácsokban általában valamennyi társadalmi réteg és politikai párt vagy szervezet képviseltette magát (nagy számmal vettek részt benne leszerelt katonák) ; arányuk és súlyuk tekintetében azonban jelentős eltérések léteztek. Kecskeméten már az első napoktól számottevő erőt jelentettek a szociáldemokraták, Cegléden kb. 1/3-os arányban képviseltették magukat, egyéb helyeken azonban nem igen jutottak szóhoz. A Kiskunhalasi Nemzeti Tanács a polgársággal kiegészített városi tanáccsal volt azonos, nem volt komoly szociáldemokrata szárnya a kiskunfélegyházi, nagykőrösi, kalocsai nemzeti tanácsoknak sem. A tanácsok élén a középrétegek értelmiségi csoportjai közül kikerülő Károlyi-párti politikusok, Kecskeméten dr. Horváth Mihály ügyvéd, országgyűlési képviselő, Cegléden dr. Dobos Sándor ref. főgondnok, Nagykőrösön dr. Kökény Dezső ügyvéd, Kiskunfélegyházán a Holló Lajos mellett politikussá érett dr. Horváth Zoltán ügyvéd álltak. A kalocsai, ill. a kiskunmajsai nemzeti tanácsok vezetői pártkeretekhez korábban nem kötődő demokrata-szociáldemokrata érzelmű polgárok, dr. Valkányi Lajos ügyvéd, ill. dr. Grünsberger Gyula kereskedő lettek. A Dunapataji Nemzeti Tanács elnöke, Bencze József nyugalmazott közigazgatási szakember is most lépett be a Szociáldemokrata Párt frissen alakult helyi szervezetébe. A Kiskunhalasi Nemzeti Tanács elnöke viszont dr. Kolozsvári Kiss István jogot végzett polgármester a későbbi, ún. kunsági 30 32. dok. 37 34. dok.; Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 46. p. (19. dok.) és RÁCZ, 15. p.; ROMSICS, 1975. 326. p.; SZABÓ, 53. p. 38 47. és 77. dok.