Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

politikai mozgalmakkal, ha a kettő közötti objektív rokonság tagadhatatlan is. A háború és a rendszer politikai kritikájával, melynek első képviselői a Károlyi-párt helyi szervezetei voltak, 1916 nyarától találkozunk. Ennek azonban semmiféle kapcsolata nem volt a fenti tömegmegmozdulásokkal, inkább a városi középrétegek egy, háború sújtotta részének pacifizmusát, mérsékelt reformizmusát fejezte ki.

30 A Szociáldemokrata Párt helyi pártós szakszervezeti csoportjai pedig nem vagy csak ritkán szerveződtek újjá. 1918 októberéig mindössze három-négy Duna—Tisza közi munkásszervezet meg- vagy újjáalakulásáról tudunk. A Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének 1917 elejétől megváltozott taktikájának képviselete, a háború és a rendszer szociáldemokrata kritikája azonban a kecskeméti és a kiskunhalasi pártszervezetre, ill. a ceglédi szakszervezeti csoportokra is csak igen-igen kismértékben jellemző: a párt nevéhez fűződő 1918-as spontán vagy szervezett országos akciókba (január 18—21-i tömegsztrájk, április végi választójogi tüntetés, május 1. megünneplése, június végi tömegsztrájk) Kecskemét és Kiskunhalas munkássága egyáltalán nem kapcsolódott be, s a ceglédiek egy része is csak a januári tömegsztrájkban vett részt.

31 Mindez összhangban van a térség általános politikai hangulatával kapcsolatos 1918 nyári—őszi polgármesteri és főszolgabírói jelentésekkel, melyek gyakran említik az ekkorra már általános békevágyat, az elkeseredést és a szociális elégedetlenkedést, de nincs tudomásuk „lazításról", a „bolseviki eszmék terjesztéséről", sőt — Kecskeméten! — : „Ami az egyesületek és munkásmozgalmak ellenőrzését illeti, e tekintetben városunkban eddig egészséges, hazafias és az állami érdekeknek mindenben megfelelő helyzet mutatkozik".

32 Az ország, elsősorban az iparvidékek és Budapest, ill. Duna—Tisza köze politikai viszonyai között mutatkozó különbségek alapvető okai a térség korábban már tárgyalt osztályviszonyaival és politikai életének jellemzőivel, a városi és különösen falusi középrétegek erősségével, a gyári munkásság hiányával, s ezzel összefüggésben a szociáldemokrata és agrárszocialista eszmék átlagosnál kisebb körű elterjedésével magyarázhatók. Az aratás és a betakarítás befejezése után átmeneti és viszonylagos „szélcsend" jellemezte Duna—Tisza közét. Az újságok szeptemberi és októberi számai alapján senki sem feltételezhette, hogy a tömegelégedetlenkedés és a tömegmozgalom általános lesz, s hogy november elején lesz általános. 30 4., 22., 27. és 30. dok. 31 9. dok. 32 12., 15., 17., 20., és 24. dok.