Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

A szociális és pszichikai alapok megvoltak, de az itteni „zsilipeket" a budapesti események és nem utolsósorban a forradalmon már átesett Budapesten keresztül hazaérkező fegyveres frontkatonák nyitották meg. * ,,. . . ezt a háborút elvesztettük" — jelentette ki október 17-i parlamenti beszédében Tisza. Megállapítása tükrözte a szembenálló felek erőviszonyait, a központi hatalmak győzelmi illúzióinak végleges szertefoszlását. 23-án a függetlenségiek, polgári radikálisok és a szociáldemokraták deklarálták az ország újjászervezését tervező Magyar Nemzeti Tanács megalakítását. Október 28-án a Hadik-kormány kinevezésére készülő József főherceg ellen és a Magyar Nemzeti Tanács mellett tüntető tömeg összeütközött a Lánchidat őrző rendőrkordonnal. 29-én — tiltakozásul — félórára leálltak a budapesti gyárak, demonstrációkra került sor Debrecenben, Szegeden, Miskolcon. 30-án este kitört a forradalom.

33 A fővárosi eseményekkel egyetlen Duna—Tisza közi település lakossága sem tartott lépést ; aktívan egyelőre az eseményekre is csak Kiskunfélegyháza és Kecskemét reagált. A Károlyi-párt kiskunfélegyházi szervezete október 18-án ugyanis „nyílt levelet" intézett a város július végén megválasztott munkapárti képviselőjéhez, Fazekas Ágoston alispánhoz. A levél többek között felszólította Fazekast, hogy amennyiben nem teszi magáévá a „teljesen önálló és független" Magyarország programját, mondjon le mandátumáról.

34 A kecskeméti „függetlenségi pártok és körök" pedig közös gyűlést tartottak október 21-én. A gyűlésre beterjesztett, s ott némi módosítással elfogadott határozati javaslat követelte „az egyetlenegy államtól sem függő független Magyarországot", „Az országos törvényeknek tiszta, demokratikus alapon való fejlesztését, a népuralom és elvei érvényesülését", a nemzetiségek részére teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságot a demokratizált magyar állam keretében, s — egyebek mellett — az új kormány haladéktalan kinevezését.

35 A Törvényhatósági Bizottság elé október 31-én terjesztett javaslat lényegében megegyezett a Károlyi október 22-i parlamenti beszédében ismertetett központi pártprogrammal, bár nem foglalkozott Horvátország jövendő státusával. Október 29-én este diákok felvonulása jelzi, hogy a pesti események híre Duna—Tisza közére is eljutott. Nagyobb horderejű tömegmegmozdulásra azonban Kecskeméten sem 33 Lásd erre részletesen HAJDÚ, 1968. 31—58. p. 34 30. dok. 35 31. dok.