Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

a falu proletárjai tudják ezt a kötelességüket, és nincs is egyetlen hangos szó sem ellene (Felkiáltások: Nincs!) —, de ott áll az a szegény proletariátus, és nem tudja, hogy ezzel szemben ki lesznek-e elégítve iparcikkre való igényei, ellátják-e őket azon iparcikkekkel, amelyek nélkül most nyáron még csak el lehetnek, nyáron még elténfereghetnek valahogy mezítláb és rongyosan, de ha bejön az őszi nedves idő és a téli hideg, akkor a legnehezebb helyzetbe jutnak. (Neuhaus Vilmos: És ha nem tudunk nekik semmit sem adni, az baj lesz, soha többé nem fognak nekünk hinni! (Ezért a direktórium elhatározta, hogy bármilyen formában, bármilyen módon és áron ellátja Pest vármegye földmíves szegényeit megfelelő lábbelivel, és főként megfelelő ruházattal. Gyurjás elvtárs folytatja a tárgyalásokat e kérdésben. Ebben egyrészt a külügyi népbiztosságnak is beleszólása van, másrészt a szocializálási népbiztosságnak is. Ezek a tárgyalások odairányulnak, hogy a Pest vármegye területén levő mezőgazdasági munkások, akik elsősorban érzik e téren a szükséget, el legyenek látva. Ki is töltöttünk erre vonatkozólag egy statisztikai ívet, azt hiszem, hogy a legtöbb helyen ezt már meg is kapták, hogy mikor az intézkedés megtörténik, minden járás és község adatai erre vonatkozólag össze legyenek gyűjtve, hogy mekkora az a mennyiség, amelyről gondoskodni kell. Úgy kontempláltuk a dolgot, hogy minden egyes munkás legalább egy munkásruhát, két pár fehérneműt és egy pár cipőt kaphasson, úgy a felnőttek, mint összes hozzátartozóik. Minthogy azonban ilyen óriási mennyiséget nem lehet egyszerre előteremteni, úgy gondoltuk, hogy egyelőre maguk [at] a családfenntartókat és azután fokozatosan a többieket fogjuk ellátni. Az intézőbizottságnak ebben a kérdésben állást kell foglalni, hogy helyesli-e az akciót, megadja-e magától telhetőleg az anyagi eszközöket és az erkölcsi támogatást ahhoz, hogy a direktóriumnak az akciója helyes és megfelelő legyen. Jelentésem második része a következő: Borzasztó baj volt, a múltkori intézőbizottsági ülésen már jeleztük is, hogy a magas vízállás, a nagy csapadék következtében nagy károk keletkeztek. Különben Czeglédi elvtárs, a műszaki osztály vezetője meg fogja mondani, hogy ebben a kérdésben megtörtént minden, ami lehetséges volt, de a rendelkezésre álló anyagi eszközök borzasztóan kicsinyek. Az a három millió korona, amelyet a földmívelésügyi népbiztosság erre a célra adott, azt hiszem, már teljesen el is fogyott. Azért ő kijelentette, és a direktórium volt is szíves ezt jóváhagyni, Joanovics elvtárs a rendeletet ki is bocsájtotta, hogy nem lehet az utakat másképpen rendbehozni, és a különféle műszaki munkálatokat elvégezni, csak közmunka útján. A közmunka kihirdetése szintén az intézőbizottság hatáskörébe tartozik, az elnökség és a direktórium tehát az intézőbizottság jóváhagyása reményében tett így, mert ha az utakat most rendbe nem hozzák, nem tud-