Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

Elnök: Miután nincs senkinek hozzászólni valója, a bizottság a közművelődési osztály jelentését elfogadja. Az elvtársak talán megengedik, hogy máma lehetőleg csak politikai vonatkozású dolgokról tárgyaljunk, miután holnap a plénum előtt ezeket a dolgokat úgyis tárgyaljuk. Annál is inkább, mert a holnapi ülésen Illés Artúr és Erdélyi népbiztosok is jelen lesznek, akik a közélelmezési és közellátási vitában részt óhajtanak venni. Azt hiszem tehát, hogy ezeket a dolgokat jobb holnapra eltenni. (Helyeslés.) A politikai helyzetről, mint mondtam, Kun Béla fog tájékoztatni. Az illetékes faktorokkal tehát sokkal szorosabb kontaktusban leszünk, sokkal jobban fogjuk látni a dolgokat, és úgy sokkal jobban fogunk tudni hozzászólni. Ma tehát csak azokat a dolgokat érintsük, amelyek az intézőbizottság hatáskörébe tartoznak vagy politikai vonatkozásuknál fogva szűkebb körbe vannak utalva. László Arnold: Csak néhány rövid vonással akarom azokat a kérdéseket vázolni, amelyek az intézőbizottság elé tartoznak. A közgazdasági kérdésekben és pedig a mezőgazdasági termelés, a közellátás, az útrendezés, vízmentesítés kérdésében az intézőbizottság teljes puvoárt adott a közgazdasági ügyosztálynak, és az idevágó munkákat, amennyire tőlünk tellett, és amennyire az eszközök rendelkezésre állottak, el is végeztük. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, és ez, elvtársaim, a dolog természetéből folyik, olyan természetű volt a dezorganizáció az egész vonalon, olyan természetű volt az általános felfordulás a munkabér kérdésekben, a munkaidő kérdésében, a termelés kérdésében, hogy csak kevéssé sikerült a dolgokat kissé rendeznünk, jobb útra terelnünk. Megmondom, hogy miért elvtársaim. Mikor a direktórium átvette a vezetést, és megkezdte munkáját, akkor a Buza Barna-féle javaslat végrehajtása kapcsán itt maradtak a birtokrendező bizottságok, a termelési biztosok és körzetbiztosok, a birtokok vezetésével megbízott volt tulajdonosok és új intézők. Ezek Pest vármegye területén, de azt hiszem az egész ország területén — a földmíves kongresszuson

3 is megnyilvánult ez — olybá tekintették a birtokokat, mint a saját földjüket, olyan hatalmat akartak maguknak szerezni, amely meg nem illette őket. Mi történt tehát ? Az egész mezőgazdaság terén megindult a leglehetetlenebb káosz. Ez nemcsak abban nyilvánul [meg], hogy egyes területek nem úgy lettek megművelve, ahogy meg kellett volna azokat művelni, nemcsak úgy, hogy egyes helyeken nem jól történt a beosztás, hogy a földmunkások, béresek, gazdasági alkalmazottak nem lettek rendesen ellátva, hanem abban is megnyilvánul, hogy egyes birtoktestek nem lettek jól elosztva intéz ősegekre. Megtörtént, hogy egy ember 14—16 000 hold intézését kapta kezébe, míg másiknak csak 800 hold intézése jutott, és a 16 000 holdas birtokon történő gazdálkodásnak éppúgy mint a 800 holdon folyó