Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

tarozás nélküli napszámosok és a házi cselédek. Előbbiek mezőgazdasági munkalehetőség híján gyakran, egy részük rendszeresen az ipar-forgalomban dolgozott — napszámosként, szolgaként vagy segédmunkásként. Sokan vettek részt földmunkákon. Otthonuk azonban falun volt, szezonmunkák idején — aratás-csépléskor, kaszáláskor — lakóhelyükön vállaltak részes munkát, s nagyobb részük gondolkodása is paraszti maradt. Bárhova is soroljuk azonban őket, az össznépességnek csupán 1,82 %-át kitevő arányuk lényegesen ugyanúgy nem módosítja a térség foglalkozás-szerkezeti főár anyait, ahogy a többségükben szintén faluról származó, s oda néhány év után vissza is térő házi cselédek 1,79%-os arányának hovatartozása sem.

1 Dél-Pest megj^e foglalkozásszerkezeti viszonyai mint társadalmi struktúrát befolyásoló tényezők alapján rekonstruálható népességének vázlatos osztályszerkezete. A Dél-Pest megyei birtokaikon csak alig yagy egyáltalán nem tartózkodó, s így a térség mindennapjait csak közvetve, mint birtokosok befolyásoló arisztokrata ,,tízezerholdasok" (a gróf Teleki-testvérek — dunavecsei járás, gróf Karolyi László és a Habsburgok — Csepel-sziget és környéke, a Tisza menti birtokkal rendelkező Pallavicini Sándor őrgróf, s uradalmaival szinte az egész megyét behálózó Coburg Fülöp herceg), valamint az érseki városban és környékén monopolhelyzetű kalocsai érsek mint a társadalmi piramis csúcsán elhelyezkedők mellett a hatalmi-politikai hierarchia néhány száz főből álló felső rétegét — vagyonuk, származásuk, rangjuk, iskolai végzettségük vagy mind a négy alapján — a közigazgatási és államvédelmi apparátus vezető beosztású tisztviselői és alkalmazottai, az általában vagyonnal (föld, részvény), megfelelő származással vagy társadalmilag elismert tudással is rendelkező egyéb értelmiségiek, a járadékból élők egy része, a legnagyobb üzem- és üzlettulajdonosok és a kb. tucatnyi úri közép- és kisbirtokos alkották. Több szempontból — életmód, ruházat, társadalmi érintkezés stb. — élesen elváltak az ún. úri középosztály fenti csoportjaitól a középrétegek alsó kategóriái, a kisebb kereskedelmi és ipari üzemek tulajdonosai, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, a kistisztiviselők és a polgári értelmiség másik része, összefoglalóan: a tulajdonképpeni kispolgárság. A középrétegek eme kategóriái az összlakosságnak mintegy 13—14%-át tették ki. A térség társadalmának döntő többségét, közel 75 %-át a polgárosodott középrétegektől, tehát a szűkebb értelemben vett közép- és kispolgárságtól külső és belső jegyekben elkülönült parasztság alkotta. Az agrárlakosság több mint felét kitevő gazdag-, közép- és kisparasztság egy része (természe1 A térség foglalkozás-szerkezeti viszonyait A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. század elején című tanulmányunkban (közli: Bács-Kiskun megye múltjából — I. Kecskemét. 1975. 187—209. p.) elemeztük részletesebben. Itteni összegzésünk teljes egészében ezen alapul.