Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

jogú városokat) a továbbiakban Dél-Pest megyének, ill. Bács-Bodrog vármegye 1918 novemberétől ide tartozó egy járásnyi északi területét is a fogalomba értve Duna—Tisza közének nevezzük. Fenti, kötetünk anyagának gyűjtésekor is alapul vett régió összlakossága 1910-ben — Kecskemét nélkül — 493 600 főt tett ki. Az összlakosság jövedelemforrás szerinti részletes megoszlása a következő volt : Őstermelés 366 615 74,27% Bányászat és ipar-forgalom 79 078 16,02% Bányászat 13 0,02% Ipar 54 509 11,04% Kereskedjem, hitel 12 023 2,43% Közlekedés 12 533 2,53% Közszolg. és szabadfogl. 12 745 2,58% Külön megh. nélk. napsz. 8 987 1,82% Házi cseléd 8 843 1,79% Egyéb (véderő, ismeretlen) 17 332 3,51% A térség őstermelőinek aránya majdnem elérte a történeti Magyarország néhány legelmaradottabb vármegyéjéét (Kis-Küküllő, Árva, Bihar, Szilágy stb.), ahol ez az arány 80—83% között mozgott, s jóval meghaladta mind az ország (64,5%), mind a mai Magyarország nagyobb tájegységeinek (mai területű Dunántúl: 63,7%), mai Alföld egésze: 49,5%) megfelelő százalékos értékeit. A dualizmus korára jellemző iparosodás és polgárosodás tehát Dél-Pest megyében kisebb mértékben érvényesült az országos átlagnál; a népesség tradicionális foglalkozási viszonyai kevésbé bomlottak fel. Mindez azonban — erősebben vagy gyengébben hangsúlyozva — az ország jelentős részéről, minden egyes agrárvidékről elmondható. A térség jellemző sajátosságairól többet mond a foglalkozás-szerkezeti főkategóriák foglalkoztatási viszonyok szerinti felbontása. A mezőgazdaságban keresők foglalkoztatási viszony szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult : önálló birtokos és bérlő 51 985 36,76% az önállók segítője 30 350 21,46% tisztviselő 252 0,17% cseléd 16 847 11,91% munkás 41 966 29,67% Ha a jelentéktelen számú és arányú tisztviselőket elhanyagoljuk, s a négy kategóriát tulajdonos-birtokosokra és fizikai munkát végző alkalmazottakra