Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

De tárgyilagos ítéletünket nem hallgathatjuk el a szociáldemokraták alig minősíthető eljárása felől sem. Uraim ! Hát ez a szólásszabadság ? Úgy értelmezik önök a keservesen kivívott szólásszabadságot, hogy lerántják a pódiumról a szónokot ? ! Lehetetlen, hogy az önök központi vezetősége ezt az eljárást a leghatározottabban el ne ítélné ! Hiszen egyenesen a Tisza-felé terror jut eszünkbe ! Egyik szónokunk azt mondta, hogy van ugyan szólásszabadság, de olyant beszéljenek, ami tetszik a népnek. Kissé veszedelmes mondás! Mi úgy értelmezzük a dolgot, hogy hálTsten, van szólásszabadság, s aki nem akar engem meghallgatni, az tovább megy. A keresztény szocialista párt próbálkozása. — Félegyházi Hírlap, 1919. január 12. (XXXVII—XXV. évf. 2. sz.) 101. BUDAPEST, 1919. JANUÁR 13. A VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGA MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉHEZ INTÉZETT FELIRATÁBAN TILTAKOZIK RUSZKA-KRAJNA AUTONÓMIÁJA ELLEN A vármegye törvényhatósági bizottsága hazafias lelkesedéssel támogatja a népkormányt a megpróbáltatások e súlyos idejében, s örömmel és bizalommal fogadja el Magyarország jövendő fejlődésének alapjául azokat a demokratikus és pacifista elveket, melyek a forradalom szárnyain diadalra jutottak. Bizalommal és egyetértéssel üdvözli a törvényhatósági bizottság a magyar népköztársaság kormánya által kibocsájtott törvényeket is, melyeknek lelke és felépítése mindnyájunk egyetértésével találkozik, azonban nem hallgathatja el aggodalmait a népkormány által kihirdetett X. néptörvénnyel szemben, mely az ún. Busszin-Krajna felállításáról intézkedik. A törvényhatósági bizottság múlhatatlanul szükségesnek hiszi, hogy Magyarország testvér népei egymás szeretetében, megbecsülésében és fejlődési lehetőségük csorbíthatatlanságával folytassák a békés munkát közös magyar hazánk