Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

jövőjéért, s már eleve készséggel elfogadja a nemzetiségi kérdések megoldásának azt a módját, melyet valamennyi állam nemzetiségi kérdései tekintetében a béketárgyalás egyöntetűen megállapít. Azt azonban, hogy a béketárgyalásokon megállapítandó elveknek elébevágva, nemzetiségileg szorosan elhatárolt tartományok létesítessenek, az eddig együttélt népek egymástól senki által nem kívánt módon, mesterségesen elszakíttassanak, a Magyarországon élő néjjek összességét az egész Magyar nemzetet illető államvagyon ilyen mesterségesen kirajzolt nemzetiségi tartományok között forgácsoltassék széjjel, mindezt a törvényhatósági bizottság lehetetlennek, igazságtalannak, köz- és magánjogba ütközőnek, s így mindnyájunkra nézve veszedelmesnek tartja, miért is a X. néptörvényben foglalt elvek s a néptörvény által tervbe vett országfelosztás ellen ünnepélyesen óvást emel. Végül felkéri a törvényhatóság a kormányt, hogy a kormányzás alkotmányos kellékeinek helyreállítása céljából a törvényhozás összehívása iránt haladéktalanul intézkedjék. Kelt a vármegye közönségének Budapesten 1919 évi január 13-án tartott rendes bizottsági közgyűlésén. Pest—Pilis—Solt—Kiskun Vármegye közönsége nevében: Agorasztó Tivadar alispán Tintával írt tisztázat, tintával írt aláírással. — PIA. 601. f. 2/XXXVII—2314. őe. Az iratot 1919. március 25-én iktatták, s „a változott viszonyokra tekintettel" irattárba helyezték. Megjegyezzük, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Törvényhatósági Bizottságának határozata része volt Jászi Keleti Svájc koncepciójával szembenálló polgári (s nemcsak szélsőjobboldali nacionalista!) körök tiltakozásainak, melyek végső soron hozzájárultak a néptörvény végrehajtásának vontatottságához. (SCHÖNWALD, 64—75. p., különösen 70—71. p.)