Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

részt követel a kormányzásban, fenyegető letiprása ellen minden erejével védekezik és a védekezés sikeressége érdekében, a socialista szervezkedés mintájára, foglalkozási ágak szerinti polgári szervezetekben tömörül. Létérdeke a polgárságnak a szervezkedés és kötelessége úgy Önmaga, mint az ország érdekében. A polgárság és a socialista párt közös kormányzása csak a nemzetgyűlés megalakulásáig tarthat, és a nemzetgyűlési választások eredménye fogja eldönteni, hogy a polgári vagy socialista kezekbe kerül-e a teljes kormányhatalom. Létkérdése a polgárságnak, hogy ez utóbbi eset be ne következzék. A socialisták meg nem alkuvó ellenfelek, akiktől, uralomra jutásuk esetén, a polgári társadalom kegyelmet nem várhat. De uralomra csak akkor juthatnak, ha a polgárság harc nélkül adja meg magát. Ha bele megy a küzdelembe, ha szervezkedik, biztos a győzelme, nem csak azért, mert számban erősebb, de azért is, mert a socialista párt egy jelentékeny része, ha ezerszer socialistának vallja is magát, mégsem socialista, mert ellenzi a socialista pártprogramm két sarkalatos tételét: a nemzetköziséget és a kommunizmust. Ezeknek előbb-utóbb be kell látniok, hogy ezzel a felfogással nem a socialista pártban, hanem a polgári pártban van a helyük. Eggyek vagyunk a socialistákkal legtöbb kérdésben. Mi is védeni akarjuk minden erőnkkel a nehezen kivívott népjogokat. Mi is hirdetjük a munka jogát és tiszteletét. Jogot, kenyeret, földet követelünk a dolgozó népnek. Mi sem akarunk letérni a demokratikus haladás útjáról. De magyarok akarunk maradni. A nemzetköziség a mi lelkünknek idegen fogalom. És nem kell a kommunizmus, sem most, sem egy távoli jövő végcéljaként. Az egyéniség jogát megölni nem akarjuk és nem leszünk részesei oly mérvű jogfosztásnak, mint amelyet a magántulajdon megszűntetése jelentene. A polgárság azon részének is, mely vasárnap nem volt ott a közgyűlési teremben, meg kell hallania az elhangzott hívó szót, és sorakozni a kibontott zászló mögé. Az a zászló nem egy párt zászlaja többé, hanem zászlaja az egész polgári Magyarországnak. * A polgárság szervezkedő nagygyűlése vasárnap, december 29-én folyt le a városháza közgyűlési termében. A termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő polgárság tömege, melyben szocialistákat is meglehetős számban láthattunk. Tóth Imre, a függetlenségi párt elnöke nyitotta meg a gyűlést. Beszédében mindenekelőtt visszautasította azt a fenyegetést, amely felső szocialista körökből hangzott el a polgárság szervezkedése ellen. Aztán a szervezkedés szükségességét és célját fejtegette.