Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK RENDJÉNEK TÖRTÉNETE - Kezdetek

nevezett kanonokrendi szerzetesnök kongregációja, Szent Ágoston

5 szabályai szerint" (Ágostonos Kanonisszák).

6 Ez az apostoli szolgálat megfelelt a kor igényeinek, a kongregáció gyorsan terjedt Európában és eljutott Bajorországba is. A 18-19. században a népoktatás Európa szerte központi kérdéssé vált. Neves pedagógusok próbálkoztak új elméletekkel és gyakorlati kísérletekkel. A városi polgárság az egyház mellőzésével kívánta megszervezni a népoktatás ügyét. Mivel Bajorországban korábban szinte csak szerzetesek foglalkoztak oktatással, kézenfekvő volt, hogy az új oktatási program megvalósítására kiadott rendelkezés 1799-ben a szerzetesrendek feloszlatását irányozta elő. A tanítórendek feloszlatása 1802-ben meg is történt.

7 1809-ben a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek 1734-ben Stadtamhofban (Regensburg mellett) alapított zárdája is feloszlatásra került Az akkori regensburgi kanonok-plébános,

8 később regensburgi püspök, Michael Wittmann

9 felmérte, hogy mit jelent az egyház számára a katolikus szellemű nevelés megszűnése, ezért elhatározta, hogy újra életre hívja a Miasszonyunkról nevezett szerzetesrendet. Az új társulatot a korábbi szabályok alapján akarta szervezni, de úgy, hogy a társadalom kívánalmainak megfeleljen. Az újjászervezés első lépéseként a rend három egykori növendékét szerzetesi életre nevelte és tanítónővé képezte. Köztük volt Karolina Gerhardinger

1 is, aki tanulmányait a Miasszonyunkról nevezett Ágostonos Kanonisszák helyi iskolájában végezte és később az új rend első főnöknője lett. Wittmann püspök halála után tanítványa és barátja, Sebastian Job

1

1 karolta fel a szerzetesrend 5 Hippói Szent Ágoston (354-430) püspök, egyházatya. Az ókeresztény kor legjelentősebb nyugati filozófusa és teológusa. Megtérése és megkeresztelkedése után szerzetesi elkülönültségben élt. 395 után hippói püspökké szentelték. Ünnepe: augusztus 28. JÖCKLE, Clemens, 1995. 14-25. 6 PUSKELY Mária, 1998. I. 27-28. 7 SZEBENI András - LUKÁCS László, 1988. 21. s Stadtamhof a regensburgi plébániához tartozott. 9 Wittmann, Georg Michael (1760. január 22.-1833. március 8.) regensburgi püspök. A bajorországi Finkerhammerben született. Egyetemi tanulmányai után 1782-től 1787-ig káplánként működött a regensburgi egyházmegye több falusi plébániáján. 1788-tól szemináriumi helyettes rektor lett, 18041829 között a regensburgi székesegyház plébánosa. Ezekben az években segítette a fiatal Karolina Gerhardingert, hogy tanítónő lehessen, ill. felkészítette egy leendő tanító-kongregáció alapítására. 1829ben Regensburg segédpüspökévé szentelték, 1832-ben megyéspüspökké nevezték ki. PUSKELY Mária, 1998. II. 1760-1833. 10 Gerhardinger, Karolina (1797. június 20.-1879. május 9.) A Regensburg melletti Stadtamhofban született. Tanulmányait a Miasszonyunkról nevezett Ágostonos Kanonisszák helyi iskolájában végezte. 1809ben a bajor kormány betiltotta a nővérek működését. A regensburgi székesegyház plébánosa Georg Michael Wittmann irányította Karolina figyelmét a tanításra. Tanítónői képesítést szerezve 1812-ben már tanítani kezdett szülővárosa elemi iskolájában, itt működött 1833-ig a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációjának megalapításáig. 1835-ben tette le szerzetesi fogadalmát, s felvette a Jézusról nevezett Terézia nevet, ő lett a kongregáció vezetője. Egymás után alapította a fiókházakat. Nem nagy intézmények létrehozása volt a célja, hanem iskoláig nehezen jutó, szegény gyermekek tanítása. Tíz évvel az alapítás után átköltözött a kongregáció Münchenbe. IX. Pius 1865-ben jóváhagyta a központi kormányzatra berendezett szerzetesi intézményt. Gerhardinger M. Terézia élete végéig vezette a kongregációt. 1985-ben avatták boldoggá. PUSKELY Mária, 1998.1. 420-421. 11 Job, Sebastian (1767-1834) Bajorországban született, gyermekkorában bencéseknél tanult. A szemináriumot Regensburgban végezte, 1796-tól ugyanitt prefektus, irodalmat, filozófiát és matematikát tanított, az énekkart vezette. 1806-tól szakfelügyelő. Az osztrák császárné udvari papja. Szoros barátság fűzte Wittmann regensburgi püspökhöz. Segítette őt olyan iskolák szervezésében, amelyeket Wittmann